|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
- Magyar-osztrák viszony - 1. folyt.
|
Az persze nagy kérdés, hogy vajon mennyiben tartozik Ausztria és Magyarország különböző gazdasági és politikai rendszerhez. Ez a pont is különösen érdekessé tette Horn Gyula bécsi tárgyalásait. Az osztrák politikai életet érthető mádon foglalkoztatja, hogy milyen ország lesz Magyarország, és milyen érdekszférába tartozik. Tehát hogy tulajdonképp kivel is társul, kivel is erősíti Ausztria kapcsolatait. Horn Gyula előadásban is válaszolt ezekre a kérdésekre. Szerinte Magyarország a függetlenség és a jogállaamiság útját választotta. Szuverén módon kívánja aklakítani saját belső viszonyait, de külpolitikáját is. Egy év múlva, 1990 júniusára az új alkotmány révén beteljesül a jogállam felépítése - mondta Horn Gyula külügyminiszter. Ha ez valóra válik, az osztrákok szerint új stádiumba kerülnek a két ország kapcsolatai is. Hogy a sztálinizmus és a proletárdiktatúra maradványainak felszámolása előfeltétele az új osztrák-magyar külpolitikának, jelképesen is kifejezésre jutott a két külügyminiszter akciójában, az osztrák-magyar határnál közös erővel átvágták a drátokat. Végül azért is nagy érdeklődés kísérte Horn Gyula bécsi tárgyalásait, mert hiszen két igen fontos közös vállalkozás sorsát kell végképp dűlőre vinni. Az egyik a Világkiállítás, a másik az osztrák kölcsönnel megkezdett nagymarosi építkezés. Ami a világkiállítás ügyét illeti, az osztrákok szeretnék, ha a budapesti Duna-parton felépíthetnének egy reprenzentatív Ausztria-házat, melyben helyet kapna a követség, az osztrák kultúrintézet, a külkereskedelmi kirendeltség, az osztrák idegenforgalmi központ stb, hogy a világkiállítás idejére kellő módon jelen legyen Ausztria a magyar fővárosba is. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar-osztrák viszony - 2. folyt.
|
Ami pedig Nagymarost illeti, ez volt Horn Gyula látogatásának egyetlen pontja, amely nem elégítette ki az osztrák várakozásokat. Kilátásba helyezte ugyan az osztrák cégek kártérítését, ha a dunai erőműről végképp lemond a magyar energiagazdaság, de azt természetesen nég nem tudta teljes határozottsággal megválaszolni, hogy vajon milyen végleges döntés születik a nagymarosi építkezések ügyében. +++
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|