 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Szögesdrótkerítés a román-magyar határon
|
London, 1989. június 22. (BBC, Panoráma) - Továbbra is
forrongásban van a hallgatóink számára legközelebb álló nemzetiségi
kérdés: a romániai magyarok kérdése. A Times című londoni lap hétfőn
rövid hírben közölte, hogy a magyar határon falat építenek a
románok.
Ezzel kapcsolatban felhívtuk Fényi Tibort, a Menedék Bizottság
szóvivőjét mondván, hogy közben kiderült, nem falról, hanem
szögesdrót akadályról van szó, de a hír mindenképpen meglepetést
okozott Londonban. Őt is, Fényi Tibort is meglepetésként érte ez a
hír? - kérdeztük.
- Engem nem ért meglepetésként, hiszen ezt a "falat" már elég
régen építi a román rendszer. A falat én egy zsurnaliszta
megfogalmazásnak tartom, mert a berlini falra utalt, valójában itt
egy szögesdrót rendszerről van szó, de ennél többről. Körülbelül két
és fél méter magas, és megakadályozná, hogy az emberek
átmászhassanak a határon. Ezt megelőzően pedig ilyen
betonakadályokat építettek a szöges drót mindkét oldalára, nehogy
autóval tudjanak áttörni a határon, mert erre az utóbbi időben már
több példa volt.
Ráadásul több száz méteres sávban szigorúan tilos -
börtönbüntetés terhe mellett - katonákon kívül bárkinek bemenni. És
körülbelül 25-30 kilométerre a román hatóságok egy ilyen
szűrőrendszert építettek ki a határ mellé, amelyikkel megpróbálják a
határsávba bejutni akarókat megakadályozni. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szögesdrót kerítés a román-magyar határon - 1. folyt.
|
Hogy ennek mi az oka és miért nem lepett meg engem, az nagyon
egyszerű. Amíg a Romániából menekültek döntő többsége magyar
nemzetiségű volt, addig az az ország, amelynek célja az, hogy
homogenizálja a népet, megszabaduljon mindenféle kisebbségtől -
németektől, magyaroktól, zsidóktól, bárkitől, aki ott van - addig
egy cinikus és az európai gondolkodás számára nehezen megérthető
módon egyszerre hagyták, hogy meneküljenek az emberek, és ugyanakkor
bántották őket. Tehát hogyha elkapták, akkor bebörtönözték, időnként
szó szerint agyonvertek embereket. Amíg magyarok mentek.
Csakhogy az utóbbi időben - ebben az évben - nagyon sokat
változott a folyamat. A menekülők száma gyakorlatilag ugyanannyi,
mint korábban, napi 100 körüli - nem lehet minden napra pontos
számot mondani természetesen -, csak amíg korábban 3-4 százalék volt
a román nemzetiségűek, tehát a román anyanyelvűek aránya, most ez
30-40 százalékra emelkedett, és ez már rendkívül aggasztja a
Ceausescu-rendszert, több ok miatt.
Az egyik: ezután nem lehet a világnak azzal érvelni, pusztán
arról van szó, hogy valamilyen kis magyar nacionalista probléma van,
hogy magyarok mondvacsinált okokból elmennek ebbe az országba és
kész. Hiszen az ország népe menekül egyre fokozódó mértékben és ez
Európának is bizonyíték arra, hogy milyen a romániai rendszer.
Másrészt pedig tulajdonképpen nagyon képzett emberek is kijönnek
most már Romániából, akik azért jönnek el, mert ez az őrült
gazdaságpolitika - a román adósságoknak a túlerőltetett
visszafizetése - a románt ipart olyan mértékben tönkretette és olyan
mértékben elszegényítette a vállalatokat, hogy az ott dolgozó igazán
jó szakemberek látják, évtizedekig nem juthatnak valóságos
feladathoz. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Szögesdrót kerítés a román-magyar határon - 2. folyt.
|
Ezért nagyon sok olyan magasan kvalifikált ember, aki számára a
szakma is fontos - természetesen az is fontos, hogy a gyerekének
enni tudjon adni, és az is fontos, hogy demokráciában éljen, de
egyáltalán megalkotni szeretné az életművét -, az belátja azt, hogy
erre Romániában nincs lehetőség.
Azt hiszem, bármilyen kerítéseket fognak ők odaépíteni, az
emberek elkeseredése olyan hatalmas, hogy minden kerítésnek
nekiindulnak. Hiszen eddig lőttek, és akkor is nekiindultak az
emberek. +++
1989. június 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|