|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
VSZ PTT - kezdés
|
bukarest, 1989. július 7. péntek (TASZSZ) - Bukarestben pénteken reggel megkezdődött a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. +++
1989. július 7., péntek 08:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
VSZ PTT - esti összefoglaló (1.rész)
|
Fazekas László és Oltványi Ottó, az MTI tudósitói jelentik:
Bukarest, 1989. július 7. péntek (MTI-tud) - A tagállamok küldöttségeinek részvételével megtartott plenáris üléssel kezdődött meg pénteken reggel a román fővárosban a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése.
A román államtanács épületében folyó tanácskozáson a résztvevőket a házigazda Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke üdvözölte. Megnyitójában emlékeztetett rá, hogy a napokban elhunyt Kádár János, az MSZMP kiemelkedő vezetője, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelentős alakja, aki a magyar küldöttségek vezetőjeként hosszú éveken át aktív résztvevője volt a PTT üléseinek. Javaslatára a jelenlévők egyperces néma felállással adóztak az elhunyt emlékének. A megnyitó után a következő PTT-ülésnek otthont adó Szovjetunió küldöttségvezetője, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke vette át a tanácskozás elnöki tisztét, s övé volt az első felszólalás is, amelyet az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország küldöttségvezetőjének beszéde követett. Az ebédszünet után Milos Jakes csehszlovák küldöttségvezető elnökletével folytatódott a plenáris ülés, s Bulgária és Románia delegációvezetője mondta el felszólalását. Utolsó napirendi pontként a jelenlévők meghallgatták Pjotr Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését. A pénteki tárgyalási nap utolsó eseményeként Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, az RSZK elnöke vacsorát adott a küldöttségek tiszteletére. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén a sok éves gyakorlatnak megfelelően az álláspontok kifejtése zárt ajtók mögött történik, a küldöttségvezetők felszólalásait eredeti formájukban nem teszik közzé. A pénteki nap végeztével ezért a magyar sajtó képviselői Horn Gyula külügyminisztertől kértek tájékoztatást a tanácskozásról. (folyt.)
1989. július 7., péntek 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
VSZ PTT - esti összefoglaló (2.rész)
|
Nyilatkozatában Horn Gyula elmondta, hogy a bukaresti tanácskozáson a tagállamok küldöttségvezetői értékelték a nemzetközi helyzetet, s elsősorban az európai viszonyokról, a kelet-nyugati együttműködésről, az enyhülési folyamat alakulásáról, valamint az európai enyhülés érdekében teendő lépésekről mondtak véleményt. Érintették a felszólalások a VSZ és a NATO között kialakult kapcsolatokat, illetve a kapcsolattartásnak azokat az elemeit, amelyek a közvetlen párbeszéd erősítésére irányulnak. Szinte kivétel nélkül valamennyi felszólaló beszélt a szocialista építőmunkával kapcsolatos saját álláspontjáról. Több küldöttségvezető beszámolt országa belső helyzetéről. Elemzések hangzottak el a szocialista országok közötti kapcsolatokról és végül a Varsói Szerződés működésének további irányairól, fejlesztéséről. (folyt.)
1989. július 7., péntek 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
VSZ PTT - esti összefoglaló (3. rész)
|
Arra a kérdésre, hogy hozott-e valamilyen meglepetést a magyar küldöttség számára a tanácskozás első napja, a külügyminiszter kifejtette: kellemes meglepetést okozott, hogy például a szovjet delegáció vezetője több új javaslatot vetett fel. Jóleső érzéssel hallottuk azt is, hogy a nemzetközi folyamatok legfontosabb összefüggéseivel kapcsolatban és a további feladatokat, tevékenységünk irányait illetően nagyjából egységes a tagországok álláspontja. Horn Gyula szólt arról is, hogy Magyarországgal kapcsolatban több felszólalásból is kiérzett közvetett megállapításokat. Ezt a szocialista országok egymás közötti viszonyával, belső helyzetével hozta összefüggésbe. Hozzáfűzte azonban, hogy az elhangzottakat még alaposan végig kell gondolni. Korai volna még végső értékelést adni, erre néhány nap múlva lesz időszerű visszatérni. A külügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy a VSZ PTT ülése ezúttal is alkalmat adott kétoldalú találkozókra. Nyers Rezsőnek és Németh Miklósnak Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszéléséről szólva elmondta, hogy megállapodás született: Nyers Rezső és Grósz Károly még a nyár folyamán látogatást tesz Moszkvában. Nyers Rezső és Milos Jakes találkozóján a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. A tárgyalást magyar-csehszlovák kormányfői megbeszélés előzte meg. Németh Miklós és Ladislav Adamec a legutóbbi prágai kormányfői eszmecserén is megfogalmazott kérdéseket tekintette át, többek között a kétoldalú gazdasági együttműködés és a bős-nagymarosi vizierőmű kérdéseit. Lehetséges, hogy a késő esti, éjszakai órákban, újabb kétoldalú találkozókra kerül sor más küldöttségek vezetőivel, tagjaival is. Horn Gyula beszámolt a magyar sajtó képviselőinek arról is, hogy mely főbb gondolatok köré építette a délelőtti ülésen elhangzott beszédét Nyers Rezső, a magyar küldöttség vezetője. Átfogó elemzést adott az európai helyzetről, a nemzetközi életről, s elsősorban a világhelyzetet jellemző új folyamatokról és összefüggésekről. Részletesen szólt a szocialista országok, a szocializmus gyakorlata megújulásának fontosságáról, külön is hangsúlyozva az új gondolkodásmód szükségességét. (folyt.)
1989. július 7., péntek 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
VSZ PTT - esti összefoglaló (4.rész)
|
Az MSZMP elnöke kitért a szocialista országok egymás közti viszonyának korszerű értelmezésére. Kifejtette, hogy olyan új típusú kapcsolatokra van szükség, amelyekben maximális mértékben figyelembe kell venni, hogy nincsenek minden szocialista ország számára kötelező érvénnyel bíró modellek. Maradéktalanul tiszteletben kell tartani az egyes országok nemzeti sajátosságait, az önálló útkeresés szabadságát. Nyers Rezső konkrét javaslatokat fogalmazott meg az új nemzetközi helyzetnek megfelelően a Varsói Szerződéssel kapcsolatban. Szólt a bécsi tárgyalásoknak, és a hagyományos fegyverzetek radikális csökkentésének összefüggéseiről, s ezen belül arról is, hogy miként lehetne jelentősen mérsékelni mind a Varsói Szerződés tagállamainak nemzeti haderőit, mind a VSZ egyesített fegyveres erőit. A felszólalás tehát lényegében átfogó képet adott az új nemzetközi helyzettel, az új kihívásokkal, követelményekkel összhangban kialakított magyar álláspontról. Jelentőségükhoz méltó kiemelt helyet kaptak a felszólalásban az új típusú kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok kérdései is - mondotta befejezésül Horn Gyula.+++
1989. július 7., péntek 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|