|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Iraki helyzetkép - 3. folyt.
|
A helyzet robbanékonyságával a brit diplomácia is tisztában van. Douglas Hurd brit külügyminiszter eképpen fejezte ki a diplomáciai személyzet biztonsága felett érzett aggodalmát:
"Nagyon aggódom. Igen. Nem várom el, senki sem várhatja el, hogy fegyvertelen diplomaták fizikailag ellenálljanak az erőszaknak. Így tehát nekik maguknak kell eldönteniök az adott pillanatban, hogy meddig állnak ellen. Ugynaakkor biztosra veszem, hogy tudtára adják mindenkinek, jogtalannak tartják az eredeti rendelkezést és azt is, hogy annak az irakiak most érvényt szerezzenek."
Kétségkívül, amennyiben - úgymond - közelharcra kerül sor a követségek környékén, Irak és az Egyesült Államok konfrontációja csak még valószínűbbé válik.
Richard Cheney, amerikai védelmi miniszter azt mondotta: a követségek erőszakos bezárása ellenkezik a nemzetközi joggal, s emiatt törvénytelennek minősül. Ha azután az irakiak netán behatolnak az amerikai követségre, ezt éppenséggel agressziónak is fel lehet fogni, mivel a képviselet felségterületnek számít. Szaddám Huszein tehát csak úgy tudja elkerülni az amerikai visszavágás kiprovokálását, ha lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége lecsökkent személyzettel ugyan, de tovább működhessék. Az óra pedig, akár egy időzített bomba, tovább ketyeg.
Eddig Donald Armel kommentárja. Időközben a washingtoni külügyminisztérium közölte: az iraki hatóságok akadályokat gördítenek az elé, hogy amerikai diplomaták és családtagjaik elhagyhassák Irakot. Úgy tűnik, az iraki hatóságok mindaddig nem engedélyezik távozásukat Bagdadból, míg az összes Kuvaitban hátramaradt amerikai diplomata is útnak nem indul. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|