|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
|
Iraki helyzetkép
|
----------------
London, 1990. augusztus 24. (BBC, Panoráma - Ismeretes, hogy Irak néhány nappal ezelőtt elrendelte: helyi idő szerint ma éjfélig be kell zárni a Kuvaitban működő külföldi diplomáciai képviseleteket. Alig néhány óra választ el bennünket a baljós határidőtől, Bagdadban már elmúlt 9 óra. A legfrisebb jelentéseket foglaljuk össze:
Munkatársunk Nicosiából küldött tudósítása arról számol be, hogy mostanában legalább 7 nagykövetség épülete körül őrjáratoznak iraki katonák - Nagy-Britannia, Nyugat-Németorzság, Svédország, Norvégia, Magyarország, Románia és Japán diplomáciai képviseletét vették körül az irakiak. A japán külügyminisztérium azt közölte, hogy kuvaiti követségüket ma déli határidővel kellett volna bezárni, vagyis már néhány órával ezelőtt. A japán követség épülete előtt most páncélos jármű helyezkedik el. A többi országnak még rendelkezésére áll néhány óra éjfélig, ámbár egyes spanyol diplomaták szerint a határidőt szombat reggelig meghosszabbították. Ugyancsak ők mondták el, hogy az iraki csapatoknak a határidő lejárta után parancsuk van arra, hogy akár erőszakkal is eltávolítsák a diplomatákat.
A görög külügyminisztérium tudatta, hogy követségük továbbra is mőködik, de tudomásuk szerint több más nagykövetség víz- és áramszolgáltatása iraki közreműködéssel megszűnt. Több mint 20 ország közölte: nem áll szándékában az iraki követelés teljesítése.
A Szovjetunió elszállította ugyan a nagykövetség személyzetét, de mint hangsúlyozza: ez nem jelenti a követség végleges bezárását. A szovjet álláspont részleteiről Brigid Cambell küldött jelentést Moszkvából. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Iraki helyzetkép - 1. folyt.
|
A külügyminisztérium szóvivője közölte: a követséget mostanára kiűrítették, az épületet pedig lezárták. A diplomatákat egy Bagdadból indult gépen hozták haza, fedélzetén ott voltak a Kuvaitból távozó utolsó polgári személyek is.
A szovjet szóvivő hangsúlyozta: a nemzetközi jog értelmében a követség továbbra is működik, s a szovjet kormány semmiképpen sem hajlandó elismerni Kuvait Irak általi bekebelezését. Tudósítónk megjegyzi, hogy a követség dolgozóinak evakuálásáról csak az utolsó pillanatban született döntés, de Moszkvát nyilvánvalóan aggasztotta, hogy állampolgárai nincsenek biztonságban.
A Nicosiai és a Moszkvai tudósítós után most egy friss jelentés Bagdadból, ahonnal John Simson jelentkezett:
Az iraki kormány illetékesei értésre adták, hogy elvágják azoknak a követségeknek a telefonvonalait, amelyek nem zárnak be éjfélig. Ilyenformán ezek az épületek ostrom alá vett várakhoz válnak hasonlóvá. A brit nagykövetség telefonvonalai egyébként már vagy két hete elnémultak. Az irakiak úgy fogalmaznak, hogy a követségi dolgozók maradhatnak ugyan, de nem számíthatnak előjogokra. Egyikük mosolyogva megjegyezte, hogy letartóztatásukra nem lesz szükség.
A kormányzat képviselői igyekeznek megnyugtató kijelentéseket tenni a helyzetre vonatkozóan, de az iraki hadsereg közvetlenül Szaddám Huszeintől kapja a parancsokat. A hatóságok ugyanakkor nem rejtik véka alá, hogy amennyiben összetűzés tör ki, Amerika és szövetségesei drágán megfizetnek majd.
A legfrisebb jelentésekből:
A követségek bezárásából vagy annak elmulasztásából adódó, adódható nemzetközi bonyodalmakat Donald Armel kommentárja alapján vesszük sorra: (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Iraki helyzetkép - 2. folyt.
|
Azzal, hogy oly sok ország jelezte, továbbra is nyitva kívánja tartani kuvaiti nagykövetségét, tulajdonképpen azt juttatja kifejezésre, hogy nem ismeri el Kuvait megszállásának tényét. Szaddám Huszein felfogásában Kuvait ma már Irak része, míg a világ úgy ítéli meg, az emírség továbbra is szuverén állam.
A diplomatákat normális körülmények között mentesség illeti meg, de előfordult már néhányszor, hogy a diplomáciai konvenciókat egyesek felrúgták, akár a diplomatákat illető bánásmód, akár a diplomaták részéről tanúsított magatartás oldaláról nézve. Iránban túszul ejtették például az ottani amerikai nagykövetség személyzetét. Londonban pedig egy magát diplomatának minősítő személy lelőtt egy rendőrnőt, amikor a követség előtt tüntetés folyt.
Szaddám Huszein eddigi működése sem reménykeltő a tekintetben, hogy hajlandó lenne a nemzetközi konvenciók finom szabályait betartani. Máris kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kuvaiti követségeket a kiszabott határidőig nem zárják be, azok személyzete ugyanolyan bánásmódban részesül, mint a többi külföldi állampolgár, tehát ők is kényszervendéglátásban részesülhetnek. És mégis, sok ország dacol. Amerika és a Közös Piac 12 országa mellett Japán és a Szovjetunió is. Kína pillanatnyi állásfoglalása nem ismeretes, de Lengyelország és Bulgária kifejezetten értésre adta, nem zárja be a követséget.
Az érintett államok ugyanis azzal érvelnek, hogy amennyiben engedelmeskednek, ezzel hallgatólagosan elismerik Kuvait annektálását. Annyit mindenesetre megtettek, hogy a követségek létszámát a minimálisra csökkentették. Az iraki külügyek irányítója mindenesetre biztosra véli, hogy az éjféli határidőt mégis csak sokan be fogják tartani. Az ABC televíziós tórsaságnak ugyanis így nyilatkozott Nadzsi Al-Haditi: (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Iraki helyzetkép - 3. folyt.
|
A helyzet robbanékonyságával a brit diplomácia is tisztában van. Douglas Hurd brit külügyminiszter eképpen fejezte ki a diplomáciai személyzet biztonsága felett érzett aggodalmát:
"Nagyon aggódom. Igen. Nem várom el, senki sem várhatja el, hogy fegyvertelen diplomaták fizikailag ellenálljanak az erőszaknak. Így tehát nekik maguknak kell eldönteniök az adott pillanatban, hogy meddig állnak ellen. Ugynaakkor biztosra veszem, hogy tudtára adják mindenkinek, jogtalannak tartják az eredeti rendelkezést és azt is, hogy annak az irakiak most érvényt szerezzenek."
Kétségkívül, amennyiben - úgymond - közelharcra kerül sor a követségek környékén, Irak és az Egyesült Államok konfrontációja csak még valószínűbbé válik.
Richard Cheney, amerikai védelmi miniszter azt mondotta: a követségek erőszakos bezárása ellenkezik a nemzetközi joggal, s emiatt törvénytelennek minősül. Ha azután az irakiak netán behatolnak az amerikai követségre, ezt éppenséggel agressziónak is fel lehet fogni, mivel a képviselet felségterületnek számít. Szaddám Huszein tehát csak úgy tudja elkerülni az amerikai visszavágás kiprovokálását, ha lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége lecsökkent személyzettel ugyan, de tovább működhessék. Az óra pedig, akár egy időzített bomba, tovább ketyeg.
Eddig Donald Armel kommentárja. Időközben a washingtoni külügyminisztérium közölte: az iraki hatóságok akadályokat gördítenek az elé, hogy amerikai diplomaták és családtagjaik elhagyhassák Irakot. Úgy tűnik, az iraki hatóságok mindaddig nem engedélyezik távozásukat Bagdadból, míg az összes Kuvaitban hátramaradt amerikai diplomata is útnak nem indul. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Iraki helyzetkép - 4. folyt.
|
A magyar Külügyminisztérium illetékese nem hivatalosan úgy nyilatkozott adásunk számára, hogy egyelőre nem tervezik a kuvaiti magyar nagykövetség tevékenységének felfüggesztését.
Abszurd fordulat a propagandaháborúban: tegnap Szaddám Huszein iraki elnök a bagdadi televízióban megjelent nyugati, többnyire angol fogva tartottak csoportja körében. Az egyenruhás őrökkel körülvett, nyugatiasan öltözött Szaddám megpróbált barátságos benyomást kelteni, és védelmezte a térségben folytatott politikáját. A brit kormány elítélte ezt az - úgymond - propagandamanővert. A műsorban megjelentetett brit állampolgárok rokonai vegyes érzelmeket fejeztek ki ezzel kapcsolatban.
Szaddám látogatást tett egy nem azonosított bagdadi épületben, hogy személyesen üdvözölje néhány - úgymond - külföldi vendégét. Arabul beszélt, megjegyzéseit tolmács fordította angolra. Az összegyűlt nyugatiaknak azt mondta: nem túszok, csak a háború megelőzése céljából tartják ott őket. Jovijális arculatát igyekezett mutatni, mosolyogva, nevükön szólítva magához hívott két kisfiút. Megkérdezte tőlük: elég tejet és zabpelyhet kapnak-e reggelire, és eleget játszhatnak-e.
Szaddam a brit és amerikai kormányt hibáztatta a fogva tartottak sorsáért. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
- Iraki helyzetkép - 5. folyt.
|
"Így aztán fel kell tennünk a kérdést Margaret Thatchernek és Bush elnöknek: mit vett el tőlük Irak, hogy katonai erőket küldenek a Perzsa-öbölhöz, fenyegetve a térség népeit, és pusztítással fenyegetve Irakot?"
Az iraki vezető azt mondta: országa megsemmisít minden támadót. Amikor arról kérdezték, meddig tartja fogva a vendégeit, azt felelte: reméli, nem sokáig. De a vendégek számára baljóslatúan hozzátette: az Egyesült Államok nem volt hajlandó megvitatni két békekezdeményezését, és nem folynak tárgyalások.
Nyugaton ellenségesen reagáltak a bagdadi televízió adására, amit általában durva propagandafogásnak minősítenek. Margaret Thatcher visszataszítónak érezte azt, az amerikai külügyminisztérium pedig "szégyenletes ripacskodásnak" nevezte.
Douglas Hurd brit külügyminiszter undorát hangsúlyozta afölött, hogy szerinte "Szaddám Huszein cinikusan, propagandacélokra használta fel a gyerekeket. Egy nagyeszű ember azt tanácsolhatta neki, hogy valamiféle érzelgős "szappanoperára" lenne szükség, és használjanak fel ehhez gyerekeket. Ez lesz a jó propaganda. Engem a közvetítés rossz színházi előadásra emlékeztetett. A légkör fenyegető volt. Erre utalt a gyerekek és szüleik viselkedése. Nyomás alatt állnak, akaratuk ellenére tartják ott őket. Persze, hogy fenyegető a helyzet. Annak ellenére, hogy cáfolja, élő pajzsként használja ezeket az embereket, ehhez semmi kétség nem fér. "
Nyugaton a bagdadi tévének ezt a műsorát kísérletnek tekintik a közvélemény megosztására azáltal, hogy hangsúlyozzák a fogva tartottak kiszolgáltatott helyzetét. (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Iraki helyzetkép - 6. folyt.
|
Ugyanakkor egy brit asszony, a Szaddám mellé állított két fiú egyikének az anyja megragadta az alkalmat, s ezt a közvetlen üzenetet küldte családjának Angliába:
"Tisztában vagyunk azzal, hogy ismeretlen helyen tartózkodunk. Szeretnénk azonban tudatni családunkkal, hogy egészségesek és fittek vagyunk." +++
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|