|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Iraki helyzetkép - 2. folyt.
|
Azzal, hogy oly sok ország jelezte, továbbra is nyitva kívánja tartani kuvaiti nagykövetségét, tulajdonképpen azt juttatja kifejezésre, hogy nem ismeri el Kuvait megszállásának tényét. Szaddám Huszein felfogásában Kuvait ma már Irak része, míg a világ úgy ítéli meg, az emírség továbbra is szuverén állam.
A diplomatákat normális körülmények között mentesség illeti meg, de előfordult már néhányszor, hogy a diplomáciai konvenciókat egyesek felrúgták, akár a diplomatákat illető bánásmód, akár a diplomaták részéről tanúsított magatartás oldaláról nézve. Iránban túszul ejtették például az ottani amerikai nagykövetség személyzetét. Londonban pedig egy magát diplomatának minősítő személy lelőtt egy rendőrnőt, amikor a követség előtt tüntetés folyt.
Szaddám Huszein eddigi működése sem reménykeltő a tekintetben, hogy hajlandó lenne a nemzetközi konvenciók finom szabályait betartani. Máris kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kuvaiti követségeket a kiszabott határidőig nem zárják be, azok személyzete ugyanolyan bánásmódban részesül, mint a többi külföldi állampolgár, tehát ők is kényszervendéglátásban részesülhetnek. És mégis, sok ország dacol. Amerika és a Közös Piac 12 országa mellett Japán és a Szovjetunió is. Kína pillanatnyi állásfoglalása nem ismeretes, de Lengyelország és Bulgária kifejezetten értésre adta, nem zárja be a követséget.
Az érintett államok ugyanis azzal érvelnek, hogy amennyiben engedelmeskednek, ezzel hallgatólagosan elismerik Kuvait annektálását. Annyit mindenesetre megtettek, hogy a követségek létszámát a minimálisra csökkentették. Az iraki külügyek irányítója mindenesetre biztosra véli, hogy az éjféli határidőt mégis csak sokan be fogják tartani. Az ABC televíziós tórsaságnak ugyanis így nyilatkozott Nadzsi Al-Haditi: (folyt.)
1990. augusztus 24., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|