 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Tovább csökken a magyar-kínai kereskedelmi forgalom (1. rész)
|
1990. augusztus 24., péntek - Valószínűleg továbbra sem
növekszik, hanem inkább csökken a magyar-kínai kereskedelmi forgalom
a jövő évtől kezdve, amikor is lejár az 5 éves magyar-kínai
kereskedelmi egyezmény, s a két ország a klíringelszámolásról áttér
a szabad devizás elszámolásra - erre lehet következtetni abból a
tárgyalásból, amelyet Tien-Ceng-pej, kínai külügyminiszter-helyettes
folytatott hivatalos magyarországi látogatása során a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetőivel.
A magyar-kínai kereskedelmi forgalom - amely lényegében
árucsere-forgalom, s az elszámolás klíring svájci frankban történik
- évek óta csökkenő tendenciát mutat. Az idén már az előirányzat is
csak 150 millió svájci frankot tett ki, szemben az 1986. évi 747
millió frankkal. A csökkenés oka, hogy a kínai fél egyre kevésbé
tart igényt az exportunk több mint háromnegyedét kitevő gépekre,
berendezésekre, s a magyar partnerek nem tudták vállalni az igényelt
anyag jellegű termékek szállítását. Az import is akadozik, a kínai
szállítások ütemtelenül érkeznek - ezek elsősorban könnyűipari
fogyasztási cikkek -, s a magyar importőröket a magas klíringárak és
a gyenge minőség nem is teszi érdekeltté a vásárlásban. Az
importliberalizáció következtében egyébként is versenyképtelenné
váltak a kínai áruk a nyugati termékekhez viszonyítva. A felmerült
problémák miatt az erre az évre előirányzott 150 millió svájci
frankos forgalomnak eddig mindössze ötödét kötötték le konkrét
szerződésekben. (A tényleges forgalom egyébként mégis 111 millió
svájci frank volt az év első hét hónapjában, ez azonban csak a
tavalyról áthúzódó szállítások következménye.)
A mostani tárgyalásokból is kitűnt: félő, hogy a jövő év január
1-jétől hatályba lépő szabaddevizás magyar-kínai kereskedelmi
egyezmény alapján sem növekszik, sőt csökken majd a két ország
közötti forgalom - vélik a NGKM szakemberei. Elképzelhetőnek
tartják, hogy a magyar export akár 10-15 millió svájci frankra is
visszaeshet. A beruházási exportban sem leszünk versenyképesek,
hiszen a más országok által nyújtot hosszú lejáratú, alacsony
kamatozású - úgynevezett puha - hiteleket nem bírja el az ország.
Valószínűleg a kínai import is tovább csökken, mert a nagy
távolságból adódó fuvarköltség, a kínai partnerek
határidő-késedelmei továbbra sem teszik érdekeltté a magyar
importőröket. (folyt.köv.)
1990. augusztus 24., péntek 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|