|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
|
Gremitszkih - nyilatkozat az MTI-nek
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. augusztus 24. péntek (MTI-tud) - A Szent
István-napi Antall-beszéd Szovjetuniót érintő mondataira vonatkozó
moszkvai reagálás kapcsán (a kijelentéseket ,,meglepetéssel,,
fogadták a szovjet külügyminisztériumban, különösen a kétoldalú
viszony fejlesztésének útjában álló akadályok elhárítására irányuló
szovjet ,,kezdeményező lépések,, fényében) az MTI moszkvai
tudósítója arra kérte Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivőt,
hogy fejtse ki bővebben, mit ért Moszkva ,,kezdeményező lépésein,,?
- Az elmúlt öt évben a Szovjetunió egy egész sor kezdeményező lépést tett a Magyarországgal fentartott kapcsolatai átalakítása érdekében - jelentette ki a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. - Mindenekelőtt vonatkozik ez arra, hogy feltétel nélkül elismeri a magyar nép szabad választási jogát. Aligha lehet vitatni, hogy Magyarországon az utóbbi években végbement mélyreható változások a magyarok szuverén akaratának megfelelően valósultak meg, és részünkről semmiféle bevatkozás vagy nyomásgyakorlás nem történt.
- A két ország vezetésének egybehangzó álláspontja szerint történelmi eseménnyé vált annak a megállapodásnak az aláírása - március 10-én Moszkvában -, amely előírja a szovjet csapatok teljes kivonását Magyarország területéről. S habár itt a magyar fél kezdeményezett, a megállapodás előfeltételeit a Szovjetunió külpolitikájában megszilárduló új gondolkodásmód teremtette meg.
- Jelentős változások zajlanak országaink kereskedelmi-gazdasági kapcsolataiban is, amelyek a szovjet-magyar viszony alapját képezik - mondta Jurij Gremitszkih. - Mint ismeretes, mindkét fél egyetértése alapján, e kapcsolatok a nemzetközileg elfogadott gyakorlatnak megfelelő piaci elvek szerint alakulnak át, amelyek a jövőben kizárják a nem egyenértékű árucsere kapcsán támasztott kölcsönös követeléseket.
- Végezetül pedig, országunkban intézkedések egész sorozatát fogadták el, amelyek célja: maximálisan kedvező lehetőségek megteremtése ahhoz, hogy a Kárpáton túli területen élő magyar kisebbség megvalósíthassa nemzetiségi jogait. E lépéseket nagyra értékelte az új magyar vezetés, így többek között Antall József miniszterelnök úr is. Ez mindössze néhány olyan konkrét példa, amely bizonyítja, hogy a Szovjetunió újszerűen közelíti meg kapcsolatai fejlesztését a Magyar Köztársasággal - fejtette ki a szovjet külügyminisztérium véleményét Jurij Gremitszkih. +++
1990. augusztus 24., péntek 16:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|