|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
|
Londonban Irak békítgetése ellen intenek (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. augusztus 3. péntek (MTI-tud) - A brit főváros
gazdasági-pénzügyi és politikai köreiben nagy nyugtalansággal
latolgatják Kuvait iraki lerohanásának súlyos következményeit. Mind
saját kormányukat, mind a nemzetközi közösség vezetőit óva intik
,,korunk Adolf Hitlere,, , Szaddám Huszein iraki diktátor
békítgetésétől.
,,Ki állítja meg Szaddám Huszeint?,, - teszi fel a kérdést az invázió hírére átalakított címlapján a pénteken reggel utcára került The Economist. A tekintélyes politikai-gazdasági hetilap azt fejtegeti vezércikkében, hogy a hidegháború végét és a várható ,,békeosztalékot,, ünneplő világnak ,,fel kell ébrednie mámorából és szembenéznie a macskajajjal: neve Szaddám Huszein... Egyenesen a harmincas évekből jött, régimódi diktátor, régimódi ösztönökkel,,.
,,Az iraki sokk veszélyei teljesen nyilvánvalóak a kapitalista világ nagy központjaiban, Amerikában, Nyugat-Európában, Japánban - írja. - De ha az olajárak magasak maradnak, akkor szertefoszlanak Kelet-Európa volt kommunista országainak törékeny gazdasági reményei is: új kormányaik éppen most veszítik el az olcsó olajat, amelyet eddig szovjet barátaiktól kaptak.,,
A The Economist - miként valamennyi brit lap - elveti a katonai válaszadás lehetőségét, hangoztatva, hogy nem Falklandra és Panamára, hanem Koreára és Vietnamra kell most emlékezni. ,,A szuperhatalmak közötti együttműködéssel - fontos előny, ami oly gyakran hiányzott a múltban - nem csupán Irak megfékezésére van lehetőség, hanem arra is, hogy gazdasági, diplomáciai és katonai vesztegzárral visszavonulásra kényszerítsék Huszeint, sőt esetleg bukását érjék el,, - hangoztatja a hetilap. (folyt.)
1990. augusztus 3., péntek 11:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|