 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalásai a helyi
" A lakosság számának megállapításánál - összhangban az ezzel
kapcsolatos jogszabállyal - az 1990. augusztus 1-jei adatokat kell
figyelembe venni. Vita esetén az adatokat az Országos
Népességnyilvántartó Szolgálat közli. A lakosok számának a
megállapításánál az adott településen állandó lakóhellyel rendelkező
személyeket kell figyelembe venni.
2. A választókerület választópolgárainak 1, illetve 3
százalékának megállapításánál mikori állapotot kell figyelembe
venni?
A választók nyilvántartása kifüggesztésekor tartalmazza a
választópolgárok számát is. A helyi választási bizottság az 1,
illetve 3 százalékot ehhez a számhoz viszonyítva állapítja meg.
3. Egy településen belül a polgármester lehet-e helyi
önkormányzati képviselő is?
Egy településen belül a polgármester és a helyi önkormányzati
képviselő lehet ugyanaz a személy, mivel sem az alkotmány, sem más
törvény összeférhetetlenséget, illetőleg ilyen tilalmat nem állapít
meg.
4. Lehet-e valaki valamely településen helyi önkormányzati
képviselő és egy másik településen polgármester?
Az egyik településen helyi önkormányzati képviselő, a másik
településen polgármester ugyanaz a személy nem lehet. Ennek oka az,
hogy a polgármester - tekintet nélkül arra, hogy megválasztották-e
képviselőnek - tagja a képviselőtestületnek. A törvény előírása
szerint ugyanaz a választópolgár nem lehet tagja két különböző
település képviselőtestületének.
"
SZER, Magyar híradó:
Olajprobléma
"Először: az év közepétől a Szovjetunió 30 százalékkal
csökkentette olajszállításait, így a hiányzó mennyiség legalább java
részét az olajpiacon kell megvenni, keményvalutáért és világpiaci
áron.
Másodszor: az iraki agresszió nyomán ugrásszerűen emelkedett -
éppen most - az olaj világpiaci ára. Pillanatnyilag hordónként 30
dollárba kerül.
Harmadszor: január elsejétől dollárelszámolásra kerül a
magyar-szovjet forgalom, ami azt jelenti, hogy a szovjet olajat is,
vagy annak legalábbis java részét keményvalutáért, világpiaci áron
kell majd megvenni, tehát január elseje után már nem lesz annyira
fontos, hogy Moszkva mennyi olajat hajlandó szállítani.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (2.
rész)
|
A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az
Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván
megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával
foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval
kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat
várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a
privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti.
Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók
tulajdonszerzését. A miniszter a kormány megbízásából kérte a
képviselők támogatását a határozat-tervezet elfogadásához.
A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok
tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több
képviselő az elvekkel sem értett egyet. A kisgazdapárt képviselői
azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti
elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a
rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része
összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző
természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét
annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint
hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán
József, a kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett
érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy
évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó
tudomásul venni. Amennyiben a Parlament elfogadja a vagyonpolitikai
irányelvekről szóló határozatot, azzal szentesíti a monolitikus
államhatalmat is. Újabb évtizedekre a volt elnyomók kezébe adja a
gazdasági hatalmat, s azon keresztül a bármikor ,,visszaváltható,,
politikai hatalmat.
A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a
meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó
gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó
megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét.
Mint mondta: az MSZP frakció a vegyestulajdonú piacgazdaság híve, s
a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a
vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések
tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő
helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85
százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a
fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani,
tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is.
(folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|