Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

MSZMP KB-ről interjú

(Pallai Péter)
London, 1989. február 21. (BBC, Panoráma) - Az ülés még folyik.
    
    Második napjáról eddig a következőket tudjuk itt Londonban:
Ma reggel folytatódott a vita az agrárpolitikai tézisekről.
    
    Felszólalt többek között Szabó István, a Termelőszövetkezetek
Országos Tanácsának elnöke. Beszédéből - akárcsak Iványi Pál
tegnapi mondanivalójából - kiderült, hogy az eddigi sikerágazatnak
tekintett mezőgazdaság is válságba került. A vita során bírálat
érte az agrárpolitika számos részterületét.
    
    A Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta az agrárpolitikai
tézisékről szóló jelentést. Várható a mezőgazdasági vegyes
gazdálkodás kialakulása és a nagyüzemi formák fenntartása mellett a
kistermelők és főfoglalkozású magánvállalkozók körülményeinek
jelentős megkönnyítése.
    
    Utolsó értesüléseim idején még hátra volt Lukács János beszámolója
a helyi pártértekezletek tanulságairól, valamint a személyi
változások kérdése, melynek kapcsán kizárólag az MTI, valamint a
Magyar Rádió és Televízió számára ad ma tájékoztatót a párt.
    
    Szociáldemokrata részről Baranyai Tibort, a párt
szervezőbizottságának tagját kérte fel munkatársunk, hogy
reflektáljon az MSZMP központi bizottsági üléséről addig ismert
tényekre:
- A Központi Bizottság alkotmánytervezettel kapcsolatos tegnapi
vitáján nem derült ki, hogy az MSZMP milyen mértékben szeretné
meghatározni a jövendőbeli magyar állam berendezkedésének
szocialista mivoltát, de a vita tegnapi menetéből világos, hogy a
párt ragaszkodik valamiféle szocializmuskép közvetlen, vagy
körülírásos bevételéhez az alkotmányba.
    
    - Az egyik kérdésem az lenne, hogy a Szociáldemokrata Párt a
szocializmus milyenfajta meghatározásával tudna azonosulni?
    
    - Semmi esetre sem azzal, ami ma van Magyarországon. Ezt és
általában a kelet-európai rendszereket mi nem tartjuk szocialista
rendszereknek. A szocializmus demokrácia nélkül fából vaskarika.
    
    Nincs társadalmi háttere annak. Az egy államkapitalista rendszer,
amiben mi élünk. Tulajdonképpen a sztálinista modell, ami most van
lebontás alatt. Szerintünk nem az alkotmányban kell rögzíteni
valamilyen szóhasználatot, hanem meg kell adni a népnek a
népképviseleti jogot és a teljes szabadságot és akkor majd
kialakítja a maga szocialista rendszerét.
    
    - Van az MSZMP részéről egy olyan szocializmuskép, amely legalábbis
elméletileg, vagy szavakban elfogadható az SZDP részéről?
    
    - Szerintünk ilyen nincs. Ezen még ők is most gondolkodnak. Hiszen
minden, amit gyakorlatilag itt próbáltak 40 év alatt, az nem
sikerült. Tehát a nép bizalma ezért csökken az MSZMP iránt és ezért
kell nekik újragondolni a saját politikájukat, és például a
gazdaságpolitikában is a csőd szélén van az ország.
    
    - Még egy kérdésem lenne. Ugyebár a Szociáldemokrata Párt mindig
munkáspárt volt. Az újjáalakult Szociáldemokrata Párt is
munkáspártnak tekinti magát?
    
    - Mi néppárt akarunk lenni, de természetesen meg akarjuk szervezni
a munkásságnak azt a részét, amelyik a demokráciát fontos
princípiumnak tartja, tehát nem adja fel az emberi szabadságjogokat
és az emberi méltóságot azért, mert ígérnek neki valamit, de nem
teljesítenek.
    
    - Az MSZMP részéről vannak olyan elképzelések, legalábbis a párt
egyes szárnya részéről, hogy a jövőben valamiféle politikai
konstellációban szövetségre léphetnek a Szociáldemokrata Párttal.
    
    Ezt Baranyai úr lehetségesnek tartja?
    
    - Hát ehhez előbb bizonyítani kellene, hogy a tettek és a szavak
azonosak. Tehát itten először is tettekre van szükség egy valódi
parlamenti demokráciára és majd utána lehet csak az új parlamentben
beszélni arról, hogy kikkel és miben működünk együtt.
    
    Munkatársunk, Pallai Péter ezek után Bába Ivánt, a Kisgazdapárt
választási irodájának vezetőjét hívta fel, hogy kommentálja az
MSZMP központi bizottsági ülésének bizonyos aspektusait. Sajnos a
vonal olyan rossznak bizonyult, hogy az interjú rövidhullámú
közvetítése lehetetlennek bizonyult. Viszont szóról szóra átírattuk
az interjú szövegét, melyet most felolvasunk:
- Az már elhangzott Fejti György szájából, hogy az alkotmányba nem
szükséges beépíteni a szocializmus normatív meghatározását, viszont
azt ő is szükségesnek látta, hogy az alkotmány biztosítsa a
fejlődés úgymond szocialista jellegét. A kérdésem az, hogy a
Kisgazdapárt - polgári párt lévén - mennyire képes elfogadni egy
olyan alkotmányt, vagy működni olyan jogi és intézményes keretek
között, amelyek ab ovo előírják a szocializmust?
    
    - A Kisgazdapárt azt az ab ovo fogalmat, hogy szocializmus, az
alkotmányban nem fogadja el. Ugyanakkor elfogadja azt a helyzetet,
amely előállhat ebből, vagyis hogy létezik egy alkotmány, amelynek
alapján működnie kell a pártnak, ugyanakkor kijelenti, hogy
amennyiben egy ilyen alkotmány alapján jegyzik be a pártot,
törekedni fog az alkotmány eme kitételének megváltoztatására.
    
    - Van a szocializmusnak egyáltalán olyan meghatározása, amelyet a
Kisgazda Párt magáévá tud tenni?
    
    - A Kisgazdapártnak az a véleménye erről a kérdésről, hogy a
szocializmust, a szocialista szót nem kell az alkotmányba
beilleszteni, mert definiálatlan. Véleményünk szerint e pillanatban
jogilag is definiálhatatlan. A Kisgazdapárt viszont elfogadja azt,
hogy a szociális jelző szerepeljen az alkotmányban, mint például:
szociális garanciák.
    
    - A mezőgazdasági kérdésekben eddig elhangzottakról hogy vélekedik
Bába úr? Helyesli például az agrárkamara felállításának
elgondolását?
    
    - Az agrárkamara kérdéséről a Kisgazdapártnak véleménye nincs,
tehát én csak a magánvéleményemet mondom. Úgy gondolom, hogy az
agrárkamara felállítása lehet előnyös is és lehet hátrányos is a
mezőgazdaság számára. Lehet előnyös olyan szempontból, hogy a
magyar mezőgazdaságnak az összérdekeit érvényesíti egyes
szektorokkal szemben, de fennáll annak a veszélye is, hogy
amennyiben az agrárkamara a téeszek és állami gazdaságok érdekeit
próbálja érvényesíteni a magángazdálkodással szemben, akkor ez
hátrányosan hathat.
    
    - Iványi Pál központi bizottsági titkár felvetette annak a
lehetőségét, hogy megkönnyítik a főfoglalkozású magánvállalkozást,
a háztáji és a kistermelést, vagy nevezzük nevén a gyermeket:
pontosan a kisgazdák visszatérését a magyar mezőgazdaságba.
    
    Elképzelhető ez kiskapus, átmeneti kompromisszumos megoldásokkal,
vagy új földreform szükséges?
    
    - Hát egy valami alapvetően szükséges: a földnek vissza kell adni a
piaci értékét - ez a Kisgazdapárt álláspontja. Tehát olyanfajta
kiskapu, amely ezt a kérdést megpróbálja megkerülni, olyan kiskapu
nem képzelhető el. Ugyanakkor átmeneti formákat kell találni,
hiszen a mezőgazdaság mai helyzete és főleg az agrárnépesség mai
helyzete, nagymértékben különbözik attól, amilyen például 1945-ben
volt. Olyan típusú földreformot, amilyen 1945-ben volt, olyant ma
nem lehet Magyarországon bevezetni. De ugyanakkor a mezőgazdaság
alapértékének, a földnek alapértéke legyen. Ezt a kérdést nem lehet
megkerülni. +++
    


1989. február 21., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD