|
|
|
|
Az Országgyűlés hétfői munkanapja (5. rész)
|
A további hozzászólók a költségvetésnek a társadalomra, az egyes társadalmi rétegekre, csoportokra gyakorolt hatásával foglalkoztak, illetve konkrét javaslatokat tettek a költségvetési kiadások lefaragására, átcsoportosítására.
Az általános és eddig ismert kritikai megjegyzések újabbakkal gyarapodtak. Kóródi Mária (SZDSZ) például leszögezte: olyan költségvetési javaslat született, amely több rendelkezésében törvénysértő, összességében az önkormányzati rendszer kibontakozása ellen hat. Ezt számos példával is alátámasztotta. Főként azt fejtegette részletesen, hogy a költségvetés megerősíti a központi hatalom intézményeit, fenntartja az állami bürokrácia megemelt működési kiadásait, s olyan további hivatalok felállítására tartalékol tetemes összeget, amelyek létrehozását csupán szűk tárcaérdekek kényszerítik ki. Felsorolásából kitűnt, hogy az eddigi megyei tanácsi apparátusok munkáját a legkülönbözőbb hivatalok sokasága fogja végezni - szükségtelenül.
Ezzel a gondolattal - ha más megközelítésből is - egyetértett Palotás János (MDF), aki azt elemezte, hogy a beterjesztett költségvetés sem szemléletében, sem szerkezetében, sem megoldási módjaiban nem különbözik elődeitől. Viszont ha a Parlament elfogadja - hangoztatta -, aranybányát nyújt át tálcán annak az új gazdaságpolitikusnak, aki ténylegesen változtatni akar. Konkrét javaslatai között felhívta a figyelmet arra: a dekoncentrált tartalékrendszer senkinek sem jó. Arra kényszeríti a költségvetési intézményeket - például a minisztériumokat -, hogy tartalékaikat használják fel, ha szükségük van rá, ha nincs. Ezért célszerű lenne a miniszterelnöki tartalékot a jelenleg ajánlott hét milliárd forintról 15 milliárdra emelni.
Pintér József, a Független Kisgazdapárt képviselője arról tájékoztatta a plénumot: olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelynek alapján több mint 80 milliárd forinttal csökkenthető a költségvetés kiadási oldala. Takarékossági ,,intézkedései,, nyomán 14 milliárdot a központi beruházásoktól, 10 milliárdot a BM-től, 600 milliót a külügytől, 50 milliárdot az elkülönített, jogcím nélküli pénzalapból vonna el. Emellett csökkentené a parlamenti, a Parlamenten kívüli pártok és a társadalmi szervezetek állami támogatását, valamint a HM dologi kiadásaira szánt összeget. Szerinte a megtakarítással 3-4 millió magyar állampolgár anyagi támogatását lehetne biztosítani. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|