|
|
|
|
Délutáni összefoglaló (1. rész)
|
1990. december 17., hétfő - Ismét napirend előtti
felszólalásokkal kezdte meg hétfő délutáni munkáját az Országgyűlés.
Elsőként Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását a magyar-román viszonyról. Ebben - a tavaly decemberben lezajlott romániai forradalom évfordulójára is emlékezve - sajnálatosnak minősítette, hogy a magyar és a román kormány képviselői között a múlt év végén megszületett megállapodások - a román kormányszervek elutasító magatartása miatt - nem teljesülhettek, sőt, Romániában felerősödtek a nacionalista hangok, ismételten előfordul a történelem meghamisítása, és aggasztó méretűvé vált a szélsőséges elemek uszítása a nemzeti kisebbségek ellen. A külügyi bizottság nevében mélységes aggodalmát fejezte ki a Tőkés László és Sütő András ellen indított alaptalan támadások miatt is.
Hangsúlyozta: a bizottság elodázhatatlannak, a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság, mint nemzeti kisebbség, egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek tartja a főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését. Mindezek érdekében a bizottság kifejezte készségét, hogy tárgyszerű és konstruktív megbeszéléseket folytat a román törvényhozás képviselőivel, a román külügyi bizottság tagjaival.
Horn Gyula szavait követően Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője a saját, valamint pártja és Kádár János börtöneit megjárt sorstársai nevében a Parlamentből üzent azoknak, akik a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában vandál pusztítást végeztek, mondván: azért, hogy a helyzet Magyarországon ilyen súlyossá vált, nem azok felelősek, akik e parcellában fekszenek, hanem azok, akik oda juttatták őket. Követelte a tettesek kézrekerítését és szigorú megbüntetését, valamint a temető gondosabb őrzését.
Harmadikként Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke kapott szót, aki elnézést kért Soós Károly Attilától, a költségvetési bizottság elnökétől. Hangoztatta: valóban félreérthető szavaival nem kívánta őt az előző plenáris ülésen megsérteni.
A napirend előtti felszólalásokat követően a plénum elfogadta napirendjét. (folyt. köv.)
1990. december 17., hétfő 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Délutáni összefoglaló (2. rész)
|
Szinte kizárólag adó- és költségvetési témák szerepelnek az Országgyűlés hétfői és keddi ülésének napirendjén.
A törvényhozók elsőként folytatják a jövő évi állami költségvetésről és az államháztartás vitelének 1991-es szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitáját, s a tervek szerint lezárják a helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Megtárgyalják ezután a jövő évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatot, majd hozzákezdenek az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosító javaslatainak részletes vitájához. Megtárgyalják a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosításának új változatát. Döntöttek arról is, hogy a társadalmi szervek költségvetési támogatásának elbírálására ideiglenes bizottságot hoznak létre.
Az elnöklő Szabad György végezetül bejelentette, hogy a rendkívüli ülésszak napirendje tovább bővült a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatokkal. A Környezetvédelmi Bizottság benyújtotta az ehhez szükséges támogató aláírásokat. A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők megkezdték a jövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevenyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a képviselők a kormánypárthoz, vagy az ellenzékhez tartoztak, alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat. Egy ellenzéki képviselő szerint ha a benyújtott formában fogadnák el a költségvetési javaslatot, 1 millió családot, mintegy 3-3,5 millió embert hoznának lehetetlen helyzetbe, s ez megengedhetetlen. Elhangzott olyan indítvány is, hogy a nehéz helyzetbe került lakossági rétegek további támogatására 5 milliárd forintot csoportosítsanak át a költségvetésben. Más azt javasolta: a privatizáció koordinálására a Pénzügyminisztérium belül új csúcsszervezetet hozzanak létre. Ugyancsak ellenzéki véleményként fogalmazódott meg, hogy töröljék el a betéti kamatok után fizetendő 20 százalékos forrásadót. Kormánypárti képviselők mutattak rá arra, hogy továbbra is a pazarló költségvetési szemlélet érvényesül. A közigazgatási kiadások átcsoportosításával újabb bevételek figyelembevételével 44 milliárd forint bevételre lehetne szert tenni - hangoztatta egy ellenzéki képviselő. Ezt az összeget az önkormányzatok támogatására lehetne felhasználni.
A költségvetés feletti vita 17 óra 45 perckor még folytatódott. (MTI)
1990. december 17., hétfő 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|