|
|
 |
|
 |
Advent és a magyar egyetértés
|
-----------------------------
München, 1990. december 9. (SZER, Világhíradó) - Hajnal László
Gábor ádventi elmélkedése a magyar belpolitikáról.
- Távolról, és többé-kevésbé elfogulatlanul nézve a hat párt
belső meg külső csatározásait, a kétségtelenül hasznos, becsületes,
nemzetféltő erők szétforgácsolódósát, mindinkább azon gondolkodunk:
ezek az adventi hetek végetérhetnek-e karácsonykor, kapnak-e
elfogadható feleletet kérdéseikre a várakozók, születeik-e olyan
döntés, amit valamennyi politikai erő - zsarolgató követelmények
nélkül - elfogad?
Naprakész kíváncsisággal, kellő türelemmel, illő alázattal
követjük nyomon a hazai tömegtájékoztatási eszközökben
nyilvánosságot kapó elemzéseket, tudományos dolgozatokat,
bulvárszinten fogalmazott riportokat, és a szakmailag kifogástalan,
tárgyilagos munkákat. Valamennyiből akad jócskán - de óhatatlanul is
szembeötlik az elharapódzó barátságtalanság, a korábban óhajként
emlegett tolerancia, a másvéleményűek iránti türelmesség hiánya.
Az alig pár hónappal-évvel ezelőtti máskéntgondolkodók, népi,
urbánus, környezetvédő, vallásos ellenzékiek rendszert döntögető
táboraiban is mintha elfeledkeznének némelyek arról, hogy a
szabadság lényege: a másság joga, az ellentétek közötti
választhatóság.
Most az alapvető kérdésekben is veszedelmesen növekszik a
durcáskodó feleselgetés, a "csakazértsem"-magatartás. Nincs okunk
kételkedni abban, hogy a pártok, politikai és társadalmi szervezetek
a gyatra helyzetben lévő ország jobbításán fáradoznak, de hová lett
- mert tagadhatatlanul volt hajdanán - az egyetértés?
Az a tiszteletreméltó összefogás, amivel újratemették a
forradalom kivégzett hőseit, ahogy tavaly ünnepelték október
23-ikát. Alig egy esztendő szaladt tova a nagy reményekkel teli
naptól, hogy kiáltották a negyedik köztársaságot, és a bizakodó,
nyugodt derű morcosságá torzult. (folyt.)
1990. december 9., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Advent és a magyar egyetértés - 1. folyt.
|
Lezsák Sándor, az MDF alapítója, a kormányzópárt elévülhetetlen
érdemű szervezője a nemrégiben közölt, vele készült beszélgetésben
azt fejtegette, hogy a szél fútta, vihar csapkodta, kétszer
felállított lakiteleki sátor még megvan. És amennyiben a szükség úgy
hozza: ismét cölöpökre húzzák a ponyvát.
De erre - remélhetőleg - soha nem kényszerül, hiszen
Arisztotelész intelme örökérvényű: "Egyetértés a jók között van.
Csak a hitvány emberek ártanak egymásnak ha ugyanazt akarják, s
hasonlóra vágynak". +++
1990. december 9., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|