|
|
 |
|
 |
Wörner - előzetes (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 21. szerda (MTI-TUD) - Csütörtökön
érkezik Budapestre Manfred Wörner, a NATO főtitkára, s ezzel először
látogat Magyarországra az Atlanti Szövetség első számú
tisztségviselője. A látogatás egyben az első lesz, amelyet a
főtitkár azt követően tesz a Varsói Szerződés valamely országában,
hogy a két katonai szövetséghez tartozó 22 állam Párizsban aláírta
történelmi nyilatkozatát, amelynek értelmében a két szövetség
országai nem tekintik többé ellenségnek egymást, kölcsönösen
kinyilvánítják barátságukat, és új korszakot nyitnak
kapcsolataikban.
Maga a főtitkár az MTI tudósítójának a látogatás alkalmával
adott nyilatkozatában - mint jelentettük - hangsúlyozta, hogy baráti
kézfogásra érkezik Magyarországra, és úgy gondolja, hogy a már
kialakított kötelékek további építésével, a kölcsönös tájékoztatás
és eszmecsere elmélyítésével olyan kapcsolat valósulhat meg, amelyet
a ,,partnerség a biztonságban,, jellemez.
Manfred Wörner látogatása folytatása annak a magas szintű
kapcsolatépítésnek, amelyet az új magyar kormány valósított meg a ma
16 nyugati demokráciát tömörítő, 1949-ben, a hidegháború idején, a
szovjet fenyegetéssel szemben létrehozott politikai-katonai
szövetséggel. A NATO székhelyén először Jeszenszky Géza
külügyminiszter tett látogatást júniusban, majd júliusban Antall
József az első olyan miniszterelnök volt, aki egy VSZ-országból
látogatta meg a főtitkárt Brüsszelben, és ugyancsak először kereste
fel valamely VSZ-ország védelmi minisztere Wörnert Für Lajos
személyében a múlt hónap végén.
Ez a kapcsolatépítés abba a folyamatba illeszkedett be, amelynek
során - a bécsi tárgyalások végső szakaszának kibontakozásával és a
Varsói Szerződés bomlásának gyorsulásával párhuzamosan - tavaly
december óta intézményes kapcsolatrendszer alakult ki a NATO és a
VSZ-országok között. A jeget tavaly decemberben Sevardnadze szovjet
külügyminiszter törte meg a NATO székhelyén tett látogatásával, őt a
csehszlovák és a lengyel külügyminiszter követte, ezután került sor
az új magyar kormány külügyminiszterének a szövetségben tett
vizitjére: ő volt egyébként az első olyan külügyminiszter, aki egy
VSZ-országban lezajlott teljesen szabad választás nyomán
megalakított demokratikus kormány képviseletében léphetett fel.
(folyt.)
1990. november 21., szerda 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Wörner - előzetes (2.rész)
|
A NATO július elején megtartott londoni csúcsértekezleten
döntött úgy, hogy e fejlődő kapcsolatokat intézményesíti, és nemcsak
baráti politikai kapcsolatok, hanem konkrét diplomáciai érintkezés
kialakítására is törekszik a VSZ-országokkal. E határozat jegyében
látogatott el Manfred Wörner főtitkár a nyár eleje óta Moszkvába,
Varsóba és Prágába, és járult hozzá a katonai szövetség ahhoz, hogy
a VSZ-országok brüsszeli nagyköveteiket akkreditálják a
szövetséghez. A NATO legutóbbi miniszteri tanácsüléseiről már
tájékoztatta a VSZ-országok diplomáciai képviselőit.
Erre a kapcsolatépítésre, a kölcsönös tájékoztatásra a NATO
felfogásában azért is szükség van, mert függetlenül a Varsói
Szerződés jövőjétől, amelyet mint katonai realitást a NATO már
jószerével nemlétezőnek tekint, továbbra is kockázati tényezőnek
tartja a Szovjetunió óriási nukleáris potenciálját, különös
tekintettel az egyre bizonytalanabb szovjet helyzetre, továbbá a
balkáni feszültségeket.
Wörner főtitkár az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában úgy
vélekedett, hogy a NATO puszta létével, az általa biztosított
stabilitással hozzájárulhat ahhoz, hogy elriasszon az erő
alkalmazásától a közép-európai övezetben is, amely kívül esik a
szövetség működési körzetén - hozzájárulhat, de - fűzte hozzá - nem
garantálhatja ezt.+++
1990. november 21., szerda 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|