|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1990. augusztus 31., péntek - Jóllehet a kormány képviselői
késznek mutatkoztak a vállalati tanácsok újraválasztásáról, illetve
a vezetői megmérettetésről szóló rendelet végrehajtási időpontjának
módosítására, az eredetileg kitűzött szeptember 15-i határnap maradt
érvényben. Az egyezség az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén azon
bukott meg, hogy a szakszervezeti kerekasztal képviselőinek nem
sikerült egyetértésre jutniuk. A határidő módosításával a
munkavállalói oldalon természetszerűleg mindenki egyetértett -
hiszen ezt ez az érdekcsoport kezdeményezte -, a Munkástanácsok
Országos Szövetsége és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség
képviselői azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány rendeletének
tartalmi része is változzék. Így hiába látszott sokáig úgy, hogy a
több órás, számos szünettel megszakított vita után elvi konszenzus
jöhet létre, a munkavállalók még ,,fél győzelmet,, sem arattak.
,,Levegőben maradtak,, a korábbról már ismert kifogások: a dolgozók
nincsenek kellően felkészítve arra, hogy ténylegesen legitim
vezetőket válasszanak a vállalatok élére; a gazdasági vezetés minden
értelemben erősebb, a munkások és alkalmazottak érdekérvényesítő
pozíciója gyengébb lesz. A választások jogi szempontból valóban
véget vetnek a bizonytalanságnak, de a társadalom, a kollektívák
bizonytalanságára ez nem ad gyógyírt - hangoztatta az egyik
szakszervezeti képviselő.
Az Érdekegyeztető Tanács e téma tárgyalása előtt további működési feltételének meghatározásával, az ügyrend kidolgozásával foglalkozott. Határozatával ténylegesen is létrejött az egy hónapja megalakult szervezet - jelentette ki a Szakszervezeti Kerekasztal soros elnöke, Kis Papp László, a BME docense.
A Tanács pénteki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a kormány tulajdon- és privatizációs programjáról. Matolcsy György államtitkár a tézisek ismertetése előtt leszögezte: a kormány e kérdésekben szakmai és társadalmi vitát kíván nyitni, s ezt komolyan is gondolja. A tulajdonosi szerkezet átépítésével párhuzamosan, tömegesen kívánnak új kis- és középvállalkozásokat támogatni. A kormány tulajdonosi és vállalkozási reformot dolgoz ki. Alapelvként rögzíti, hogy a tulajdont véglegesen és ingyenesen - de nem tehermentesen - az önkormányzatok és a társadalombiztosítás (nyugdíjpénztárak) részére adja át. A gazdaság többi szereplője a vásárlással, bérlettel, illetőleg a tulajdonnal kapcsolatos terhek átvállalásával juthat tulajdonhoz. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Matolcsy György leszögezte: a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadására - a földre vonatkozó későbbi parlamenti, törvényi szintű rendezést kivéve - nincs lehetőség. A reprivatizálás helyett a kormány kártalanítást ajánl a tulajdont vesztő állampolgároknak, családoknak. Olyan, értékpapír formában kifejezett kártalanítást javasol a program, amely új tulajdon vásárlására fordítható. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az állampolgár új egzisztenciát, tulajdonosi és vállalkozói életkörülményeket alakítson ki. A kormány az értékpapír - befektetési jegy - keretében megvalósuló kártalanítás megvalósulására, a reprivatizációval kapcsolatos programjára külön törvényben kér felhatalmazást a Parlamenttől.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a privatizációból, az állami vagyon eladásából származó bevételnek össze kell kapcsolódnia az államadósság törlesztésével. A privatizáció tömeges és gyors ,,lefutásához,, a kormány hamarosan meghirdeti a privatizációs hitelt, amely kedvezményes kamatozású, s előreláthatólag tíz éves lefutású lesz. A másik, az egzisztencia-alapítási hitellel az újonnan alapított vállalkozásoknak kívánnak kedvező kamatozású hitelt nyújtani. A kormány bevezeti az új privatizációs kötvényt, amely kizárólag a privatizáció körébe vont vagyontárgy megvásárlására fordítható. A vállalkozások élénkítésére 1991. január 1-jétől a kormány jelentős módosításokat hajt végre a pénzügyi rendszerben, ezen belül az adórendszerben. Az új pénzügyi hitelformákkal a hároméves kormányprogram végére a részvénytulajdonosok száma a magyar gazdaságban százezres nagyságrendű lesz - mondta Matolcsy György. Beindítják az alkalmazotti részvénytulajdonosi programot. Ezzel az állami vállalat dolgozói is részvénytulajdonosokká válhatnak, a részvényt kedvezményes kamatozású hitelből, kedvezményes áron vásárolhatják meg. Ily módon a vállalat dolgozói képesek lesznek vállalatukat részben vagy egészben megvásárolni.
Kérdésekre válaszolva az államtitkár közölte: a kormány az elkövetkező két évben nem tervezi a pénzintézeti szektor privatizálását. (MTI)
1990. augusztus 31., péntek 19:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|