|
|
 |
|
 |
Kuvait kára Tajvan tanulsága?
|
Farkas Géza, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1990. augusztus 23. csütörtök (MTI-tud) - Irak
területe, lakossága és katonai ereje jóval nagyobb mint Kuvaité,
Kuvait azonban sokkal gazdagabb volt. Ezenkívül mind a két országban
ugyanazt a nyelvet beszélik. Ennek az egyszerű ténynek tanulságok
levonására kellene késztetnie Tajvant - véli egy hongkongi lap.
Amikor Irak Irán ellen viselt háborút, Kuvait, Szaud-Arábia és
más öböl menti államok hatalmas pénzösszegekkel támogatták Szaddám
Huszein rendszerét, amely így el tudta kerülni a bukást. Hongkong
temérdek kemény valutát pumpált az anyaországba, ez azonban nem
akadályozta meg a KKP vezetőit abban, hogy rátegyék a kezüket a
koronagyarmatra - emlékeztetett a minap a Ming Pao című újság.
Mármost ha a tajvani üzletemberek folytatják óriási beruházásaikat a
KNK-ban, akkor ők maguk és javaik a fenyegetés eszközévé válhatnak a
KKP vezetőinek kezében. Ekkor pedig Tajvan mind politikailag, mind
gazdaságilag súlyos helyzetbe kerülne, mert nem elég erős a
hadserege ahhoz, hogy könnyen vegyen egy efféle dilemmát. Ráadásul
Tajvan Kína belügye, vagyis - nem úgy, mint Kuvait esetében történt
- sem az ENSZ, sem a nagyhatalmak nem sietnének a szigetország
megsegítésére. Tajvannak tehát meg kell gondolnia, hogy mit ér el a
KNK-nak nyújtott tetemes kölcsönökkel, s a kontinensen eszközölt
roppant méretű beruhazásáival. Lassítja-e vajon a Pekingben
elhatározott ,,egyesítést,,, vagy arra készteti-e netán a pekingi
vezetőket, hogy végleg lemondjanak az erő alkalmazásáról? - teszi
föl a kérdést a lap.
A tajvani kormányzat sürgető feladata tehát abban áll, hogy
előmozdítsa a kontinentális Kínában a reformot, a nyitást, a
demokráciát és a szabadságot. Ha a kínai vezetők továbbra is Szaddám
Huszein stílusában kormányoznak, akkor a tajvani Kína-láz csak
tönkreteheti Tajvant - vonja le a következtetést a Ming Pao.
Tajvant azért is érzékenyen érinti az öböl menti válság, mert
Szaud-Arábia a közelmúltban létesített diplomáciai kapcsolatot
Pekinggel, s mondott le Tajvanról. Tette pedig ezt - a hongkongi lap
szerint - olcsó kínai rakéták és más harci eszközök ellenében. És
miért is ne törekedett volna jó kapcsolatokra Rijád Pekinggel, ha
azt látta, hogy Tajvan is erre törekszik - mégpedig lázasan? +++
1990. augusztus 23., csütörtök 17:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|