Rendszerváltás és az MTI

	Szóvivői tájékoztató (3. rész)
Akad néhány olyan nagyvállalat is, amelyek helyzetének rendezése különleges elbírálást igényel. Az ő ügyüket a többiekétől elkülönítve veszik nagyító alá. Ilyen például az IKARUS és a Csepel Autógyár közös vertikuma, amely a szovjet export csökkenésével nehéz helyzetbe került. Némi kormányzati ráhatásra sikerült elérni, hogy a két vállalat maga kezdeményezze a felszámolási eljárást. Az állam ennek során egy együttes szanálás formájában közbeléphet. Az elgondolás lényege, hogy a szanálás során valamilyen formában privatizálják ezt a vállalategyüttest. Ez azonban hosszú időt igényel, hiszen a jelentkezőket versenyeztetni, az ajánlatokat pedig megfelelően mérlegelni kell. Különleges elbírálásra tarthat számot a Videoton nagyvállalat is, ahol a napokban vezetőváltásra került sor. A cég a korábbi hadiprofil megváltozása miatt, illetve - a miniszter személyes véleménye szerint - kusza szervezeti viszonyai következtében nehezen áttekinthető gazdasági helyzetbe került. A nagyvállalat sorsáról hamarosan döntés születik felügyelőbizottságának ajánlásai szerint. Ami a szénbánya vállalatok helyzetét illeti, ismeretes, hogy a kormány tervzetet készít összehangolt pénzügyi felszámolásukra (ami nem keverendő össze a szénbányák fizikai felszámolásával). A tervezet várhatóan ősszel kerül a parlament elé. A kormány elé került másik előterjesztés az állami vállalatok felügyelőbizottságával foglalkozik. Mint ismeretes, az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál az alapító eddig is kinevezhetett felügyelőbizottságot. Sajnálatos módon a bizottságok többsége szűk hatáskörben, felületes munkát végzett. Ezzel szemben a kormány azt szeretné, hogy az állami vállalati körben olyan felügyelőbizottság kinevezésére nyíljon lehetőség, amely széles felhatalmazási körrel rendelkezne, s beleszólhatna a vállalat stratégiai alakítása, illetve a személyi döntésekre. A tervek szerint a bizottságban alapvetően a minisztérium által felkért szakértők vennének részt, és helyet kapna a testületben a munkavállalók egy képviselője is. A kormány foglalkozott a telefonfejlesztés hosszú távú fejlesztésével is, s jóváhagyták azokat az alapelveket, amelyeket Magyarország követ a fejlesztéshez nyújtandó Világbanki hiteltárgyalásokon. A tízéves fejlesztési program első három évében 1993-ig úgynevezett lefedő gerinchálózat épül ki, ami azt jelenti, hogy 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi mintegy egymillió telefonvonalból álló hálózat. Az első három év beruházásának összköltsége 84 milliárd forintra tehető. Ez mintegy 352 millió dolláros devizaszükségletet foglal magában. (folyt. köv.) gn/is-jó 1990. augusztus 3., péntek 13:36
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »