|
|
 |
|
 |
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
|
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák.
A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i
népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt
megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által
megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható
módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két
kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan
egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti
választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta
Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy
része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán
azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani.
Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak
a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük
szerint csak az új Országgyűlés hozhat.
A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az
volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a
szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig
elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki
feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára
írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az
ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit
az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka
megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés
átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad
parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy
nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon
született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló
tényező lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 17:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (2. rész)
|
Az átmenetről szóló tárgyalásokat végül is a mostani referendummal a
nép fejezte be - szögezte le az SZDSZ ügyvivője.
Nem csekély a népszavazás anyagi haszna sem - folytatta. -
Sikerült megtakarítani az elnökválasztás tetemes költségeit. További
megtakarítást eredményezett volna, ha a címer kérdéséről is november
26-án döntött volna a nép. Ezt azonban az Országgyűlés manővere,
miszerint a címerről történő döntést nem a már elrendelt
referendummal, hanem a bizonytalan elnökválasztással kötötte össze,
megakadályozta. Az SZDSZ szerint ebben a kérdésben a jelenlegi
Parlamentnek korrigálnia kell hibás döntését. Célszerűnek tűnik,
hogy a címerrel kapcsolatos népszavazás kiírását a jelenlegi
Országgyűlés az újra ruházza át. Végezetül a népszavazás
eredményének könyvelhető el az is, hogy hozzájárult a szavazási
gépezet finomításához, a technika kipróbálásához.
A referendum legnagyobb haszna pedig az, hogy lehetőséget ad a
gazdasági csőd felszámolásának mihamarabbi megkezdésére, hiszen ez
irányban csak az új Parlament, illetve az új Országgyűlésnek
alárendelt kormány tehet hathatós lépéseket - vélekedett az SZDSZ
ügyvivője. Arra a kérdésre, hogy nem okoz-e hatalmi vákuumot az
államfőválasztás elhalasztása a parlamenti választásokat követő
időszakra, kifejtette: az országnak Szűrös Mátyás személyében van
ideiglenes köztársasági elnöke, aki képes az átmeneti időszakban
ellátni a szükséges feladatokat. Mint mondta, nem tart attól, hogy
az államfő megválasztásának elhalasztása miatt a külföld
bizonytalanná válik. Nagy baj lenne ugyanis azt hinni - hangsúlyozta
Haraszti Miklós -, hogy egyetlen személyen múlik a demokratikus
átalakulás. Jóval erősebb és nagyobb garancia az, hogy a nép aktív
és hajlandó kiállni a demokrácia mellett. (MTI)
1989. november 28., kedd 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|