|
|
 |
|
 |
- A népszavazásról - 10. folyt.
|
- Népszavazás november 26-ikán. Tehát a magyar társadalom
politikai szűz területre lép, népszavazás lesz. Hogy bonyolódik le
ez gyakorlatilag, talán érdemes lenne néhány szót szólni arról, hogy
miben, milyen kérdésekben, hogyan kell, milyen forma szerint kell
teljesen gyakorlatilag most dönteni majd a választóknak.
- Maga a népszavazás nagyon egyszerű, a választópolgár kap egy
értesítést, amelyben közlik vele, hogy hova kell elmennie, hol lesz
a szavazóhelység, a szavazás napján reggel 6-tól este 6-ig elmehet.
A szavazatszedő bizottságnak módja van arra, hogy adott esetben este
8-ig meghosszabbítsa a szavazás idejét, a választópolgár elballag,
igazolja a személyazonosságát, és utána megkapja a szavazócédulát,
amelyet zárt fülkében egy kereszt behúzásával igennél vagy a nemnél
megjelöl. Tulajdonképpen ennyi a népszavazás technikája, utána a
pártok delegátusának a jelenlétében megszámolják ezeket, és ha
minden igaz, számítógéppel összesítik a végeredményt.
- Mi van ezen a cédulán, szavazó cédulán?
- A cédulán a kérdések vannak, sajnos nem pontosan a mi
kérdéseink. Először is nem abban a sorrendben, ahogy feltettük,
dehát ez volna a legkisebb baj. De apró változtatások is estek
rajta, a cédulákon az szerepelt, hogy az elnökválasztás az a szabad
választások után legyen. A parlament úgy döntött, hogy a szabad szó
az jogilag nem értelmezhető, és ezért elhagyta ezt a kifejezést. De
még ez sem volna túl nagy baj. Ami óriási gondot okoz, hogy
magyarázatokat fűzött a kérdésekhez. Erre megítélésem szerint a
törvény nem ad módot. A törvény taxatíve felsorolja, hogy az
Országgyűlésnek határoznia kell a kérdésekről és a népszavazás
időpontjáról. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|