Rendszerváltás és az MTI

	Kohl beszéde a nemzet helyzetéről (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. november 8. szerda (MTI-tud.) - Helmut Kohl kancellár szerdán a szövetségi gyűlésben az NSZK nemzeti feladatának nyilvánította az NDK-beli lényegi politikai és gazdasági változás előmozdítását. Az NDK új vezetéséhez fordulva kinyilvánította: ha Berlin hajlandó - a felszínes toldozás-foltozás helyett - ténylegesen megreformálni a politikai és gazdasági viszonyokat, s ezt kötelező érvénnyel rögzíteni, akkor Bonn kész a változás útját egyengetni. A parlamentben a nemzet helyzetéről előterjesztett beszédében a bonni kormányfő az átfogó, sőt új léptékű nyugatnémet gazdasági segítség további feltételeként szabta meg, hogy az NSZEP mondjon le hatalmi kizárólagosságáról, engedélyezze független pártok működését és szabad választások megtartását. Az NSZK ugyanis nem óhajt közreműködni tarthatatlanná vált viszonyok megszilárdításában. A kancellár szintén nemzeti feladatnak nyilvánította a keletnémet áttelepülők felkarolását és befogadását, mivel számuk idén már majdnem eléri a 200 ezret. Ezért felszólította a központi és tartományi szerveket, a magán- és jótékonysági szervezeteket, hogy közös tevékenységgel és az eddigihez hasonló odaadással próbáljanak úrrá lenni a menekültek beáramlásával keletkező elhelyezési és lakásproblémákon. Itt tartotta szükségesnek ismételten hálatelt szívvel megemlítetni azt a segítséget, amelyet a magyar kormány és a magyar nép az emberiesség szavára hallgatva, a nemzetközi jog elveihez hűen nyújtott a keletnémet menekülteknek. Kohl érzelemtől fűtött nyilatkozatában a keletnémet városokat elárasztó tömegek láttán megállapította, hogy az NDK-beli németek napjainkban ország-világ előtt új fejezetét írják a német történelemnek, bizonyítva, hogy a szabadság hagyományai német földön ma sem hunytak ki - a háború az önkényuralom és a diktatúra ellenére sem. Az emberek most egyértelműen nemet mondanak egy jogfosztó politikai rendszerre, világossá teszik hazájuk megosztottságának természetellenes mivoltát, azt, hogy a fal és a szögesdrót nem tarthat örökkön-örökké, s hogy a német kérdés nem megoldott. (folyt.) 1989. november 8., szerda 13:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kohl-beszéd a nemzet helyzetéről - parlament (2.rész)
Az NSZK továbbra is kitart eddigi Németország-politikája mellett, mindemellett semmi oka sincs arra, hogy tartósan beletörődjék a németországi kettős államiságba, s éppen napjaink eseményei bizonyítják: helyes magatartása az egységes német állampolgárság fenntartásának kérdésében. Az NDK-beli németek honfitársaink maradnak - mondotta. Rövidlátónak bizonyultak mindazok az ajánlások, hogy végérvényesnek ismerjük el a politikai status quót, mivel nem vették figyelembe az emberek elemi szabadságvágyát - mondotta. Kohl a sodró erejű NDK-beli eseményeket nemzetközi összefüggéseikben is szemlélve nem vonatkoztatott el attól a ténytől, hogy éppen a gorbacsovi politika meghirdetése nyomán csillant fel először a remény a kelet-nyugati szembenállás meghaladására. Mindaz, ami a Szovjetunióban történik, kiváltképp azonban a magyarországi és lengyelországi fejlemények semmiképpen sem tévesztik el hatásukat a Varsói Szerződés többi államára. A népek ama jogának, hogy maguk válasszák meg politikai és társadalmi rendszerüket, mindenütt érvényesnek kell lennie Közép-, Kelet és Délkelet-Európában, így az NDK-ban élő németekre is vonatkozik. A kancellár nagy együttérzéssel és rokonszenvvel szólott a békerenden és önrendelkezésen nyugvó eljövendő Európa felidézésekor a Magyar Köztársaság kikiáltásáról, a magyarországi szabad választások tervezett megtartásáról. A kancellár az NDK-beli események taglalásánál mindamellett kitartó türelemre, az evolúciós fejlődéstől várható változások megalapozására intette keletnémet honfitársait, nyilvánvalóvá téve, hogy a tömegek elvándorlása nem lehet célja semmiféle ésszerű Németország-politikának. Így nagyrabcsüléséről és elismeréséről biztosította a változásokon otthon, az NDK-ban fáradozó németeket. A németségnek ismét emlékezetébe véste, hogy a német kérdés megoldása nem egyedül rajtuk áll, s ezt a problémát csak történelmi szemlélettel, nem pedig valamiféle óra- és menetrend szerint lehet rendezni. Emellett a mostani európai fejlődés előremutató jellege ellenére is ajánlotta az esetleges kudarcok és az azokból adódó veszélyek mérlegelését, például azt, hogy a lengyelországi vagy magyarországi reformok hajótörése hátrányosan befolyásolná az NDK-beli változások esélyét is. (folyt.) 1989. november 8., szerda 13:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kohl-beszéd a nemzet helyzetéről (3. rész)
Azt mondta, Egon Krenz azon méretik meg, hogy kitárja-e a kaput a már nagyon is időszerű reformok irányában. A kancellár egyúttal felvázolta a két német állam eddigi gyümölcsöző együttműködésének eredményeit a környezetvédelemtől a kulturális megállapodáson át egészen az utazási könnyítésekig. Az új berlini utazási rendelkezésről azonban még korainak mondta az ítéletet. Erről majd a gyakorlat dönt. Szorgalmazta, hogy az NDK ehhez is mozgósítsa a VSZ államai sorában minden más országnál nagyobb, a belnémet kapcsolatok különböző területeiről származó devizabevételeit. Az utaztatás előmozdításáról tárgyalásokat is ajánlott Kelet-Berlinnek, mindenekelőtt azonban az NDK gazdasági teljesítőképességének fokozásához ígért együttműködést. Ebben jelentős szerepet tölthetnének be élvonalbeli közös vállalkozások, közvetlen üzemi kapcsolatok - mondotta. Egy nappal hivatalos lengyelországi utazása előtt a bonni kormányfő kinyilvánította, hogy Mazowiecki lengyel kormányfővel meg akarja ragadni a lehetőséget a nyugatnémet-lengyel kapcsolatokban való áttöréshez. Elérkezett az idő a két nép tartós megbékéléséhez - mondotta. Kohl szerint azonban ehhez mindkét oldalon hozzátartozik az, hogy becsületesen elszámolnak a történelem sötét fejezeteivel is, nem hallgatnak el, nem fojtanak el, és nem felejtenek el semmit sem a múltból. A máig érzékeny határkérdést érintve a kancellár hitet tett az 1970-ben kelt varsói egyezmény mellett, amelyben az NSZK örökre lemondott mindenfajta területi igényről. Bonn az okmánynak minden egyes részéhez szigorúan tartja magát, így ahhoz is, amely szerint a szerződés nem érinti a felek által megkötött korábbi vagy rájuk vonatkozó két- és több oldalú nemzetközi megállapodásokat. Ezzel a kancellár arra utalt, hogy Németországgal még nem kötötték meg azt a békeszerződést, amely az NSZK felfogása szerint véglegesítheti a határokat. A formai bonni jogfelfogás szerint a nyugatnémet kormányok csak a maguk nevében beszélhetnek, s nem vetíthetik előre a remélt egyesített Németországgal kötendő békeszerződés kikötéseit. Kapcsolatainkban - mondotta - meg akarjuk szakítani a gyűlölet és az erőszak, a jogtalanság és az elűzetés ördögi körét, s új hidat akarunk verni németek és lengyelek között a kölcsönös megértés, a megbékélés, a jószomszédság és az együttműködés számára. Ehhez hozzátartozik a német nemzetiség jogainak szavatolása is. Ezen a területen olyan megállapodásra kerül sor, amely döntő lépés az eddigi megkülönböztetés felszámolásához - jelentette ki. +++ 1989. november 8., szerda 13:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »