Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: Honecker lemondásának története - nyugatnémet lap (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. október 23. hétfő (MTI-tud) - Erich Honecker lemondatásához döntően hozzájárult Mihail Gorbacsov. A gyakran túlzó, de a legutóbbi kelet-berlini eseményeket illetően igaznak bizonyult értesüléseket közlő Bild-Zeitung úgy tudja, hogy az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió államfője az NDK fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából az NDK-ban tett látogatása során mind az NSZEP Politikai Bizottsága, mind pedig Központi Bizottsága néhány tagjának értésére adta: az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke már képtelen az NDK jövőbeni irányítására. Az NSZK ötmilliós példányszámú legnagyobb tömeglapja, amely erről első oldalas exkluzív tudósításban számol be, forrásként - természetesen név nélkül - a politikai bizottság és a központi bizottság egy-egy tagjára hivatkozik. A jelentést hétfői számában átvette a Die Welt. A lap szerint ellenállás volt tapasztalható már október 5-ikén a KB-ban megrendezett veterántalálkozón is, ahol Honeckert alig tapsolták meg. Ezután aláírásokat kezdtek gyűjteni a KB összehívatása céljából. Lassan mindenki kezdte megérteni az idők szavát Gorbacsov látogatása után, beleértve Egon Krenzet is - kivéve Günter Mittagot és Joachim Herrmannt. A Gorbacsov látogatása után tartott politikai bizottsági ülés másfél napon át tartott. Honecker arról beszélt, hogy ha a vezetés a kisujját mutatja, akkor az egész karját fogják követelni és minden összeomlik. ,,Ha gyengének mutatkozunk, akkor az imperialistáknak és az újraegyesítést szorgalmazóknak a malmára hajtjuk a vizet,, - így a volt keletnémet vezető. Érvelésével azonban többen nem értettek egyet, közöttük Erich Mielke, az NDK állambiztonsági minisztere. Figyelmeztette társait arra, hogy hajlíthatatlan magatartás esetén véres felkelést kirobbanását kockáztatják, márpedig ebben az esetben aligha számíthatnak szovjet segítségre. Ezt a véleményt sikerült a hallgatag többség közreműködésével érvényesíteni Erich Honecker elkeseredett ellenállásával szemben. Az idős párt- és állami vezető ekkor a tiltakozás jeleként azzal fenyegetőzött, hogy lemond minden tisztségéről. A vagy-vagy álláspontjára helyezkedett, utoljára még azt remélve: a központi bizottság ülésén a maga javára fordíthatja a hangulatot. (folyt.) 1989. október 23., hétfő 11:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »