|
|
 |
|
 |
Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
|
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a
tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő
különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak
információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A
bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem
növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több
magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi
ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök,
Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és
kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az
emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás
kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a
svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s
ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez
társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország -
csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján,
csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az
így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság
egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai
megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és
a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes
46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román
kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján
önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges
megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi
nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország
tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem
kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a
voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba
pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után
azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek,
nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az
ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező
hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok
romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ-
fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és
esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla),
így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román
kormányzatot. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|