|
|
|
|
Az MSZMP ajánlja 2.
|
A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan alaptörvény legyen, amely a legfontosabb kérdésekben önmagában is, végrehajtási jogszabályok nélkül alkalmazható jogként érvényesüljön. Legyen közérthető, váljon az állampolgárok ismeretanyagának részévé. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire, valóságos társadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a rekapitalizálódást. Legyen időtálló, ne akadályozza indokolatlan kötöttségekkel a társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket. Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az emberi, állampolgári jogokról, kötelességekről szóló rész ne az utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformájának elnevezése pedig továbbra is népköztársaság legyen. Ugyancsak vitában alakult ki a Központi Bizottság véleménye: új alaptörvényünkben nem célszerű a társadalmi-gazdasági-politikai rend átfogó szabályozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául szolgáló elveket indokolt rögzíteni. Így mindenekelőtt a népfelség elvét, amely szerint minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép. Következésképpen egyetlen szerv vagy szervezet sem vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás útján történő hatalomgyakorlásban fő elv legyen: csak az tilos, amit a törvény tilt. Az állam és a társadalom kapcsolatában meghatározó elv legyen a területi, illetve szakmai-testületi önkormányzathoz való jog. Alapvető jelentőségű tételként szerepeljen az új alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magába a törvény előtti egyenlőséget; mind az előnyös, mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekintetében pedig a szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági alkotmányosságot. Ennek lényege: a közösségi tulajdon és az egyéni tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság; a gazdálkodó szervezeteket és az állampolgárokat megilleti a tulajdonszerzés és a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|