Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (39. rész)
A bér tehát valódi költségtényezővé válik, amit éppúgy meg kell fizetni, mint például az anyagot, az energiát. Ebben a bérmechanizmusban nem az alacsony szinten tartott bérekkel lehet nyereséges gazdálkodást folytatni, hanem a teljesítményeket értékelő, honoráló bérszínvonallal, az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség felszámolásával. A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell gyakorolnia. Ez több elemből állhat: az egyik az e téren kialakult bérfeszültségek fokozatos felszámolása, a népgazdaság más ágaihoz képesti elmaradás megszüntetése, a másik a gazdaság egészében bekövetkező bérnövekedés és a költségvetési szervek dolgozóinak bérautomatizmusa közötti összhang megteremtése. Ez az állami költségvetés feladata, ami egyetlen év alatt nem oldható meg. Az idén a kormány az egészségügyben és az oktatásban már hozzákezdett e program megvalósításához, ezt kell folytatnunk és lehetőleg gyorsítanunk a következő években. Végül a bérreform harmadik eleme lehet egy-egy konkrét társadalmi jövedelem beépítése a bérekbe, kompenzáció formájában. Ez attól függ, hogy a költségvetési reform keretében mely állami feladatok megvalósítását célszerű a lakosság közvetlen döntésére, vásárlásaira bízni. Egy naptári fordulónaphoz kötött teljes körű, a kialakult bérarányokat és bérszínvonalat egycsapásra központi állami intézkedésekkel megváltoztató bérreformnak semmilyen realitása nincs - szögezte le a pénzügyminiszter. - Az államháztartási reform egyik nagy területe a társadalmi közkiadások reformja. Ennek keretében világos és határozott funkciómegosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság között. A munkamegosztás végeredménye csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Ugyanakkor, ahol az állam részvétele megmarad a feladatok ellátásában, ott biztosítani kell az állami feladat-finanszírozás garanciáit, értékállandóságát és szakmai megalapozottságát. Ezen a téren is nélkülözhetetlen a szervezetsemleges állami támogatások rendszerének kiépítése, ami azonos állami feladatok ellátásához azonos támogatást nyújt, függetlenül attól, hogy a feladatot állami intézmény, magánvállalkozás, egyesület, társadalmi szerv vagy egyházi, felekezeti intézmény látja el. (foly.köv.) 1989. június 27., kedd 20:04
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »