Rendszerváltás és az MTI

	Bécsi tárgyalások - párizsi csúcs (1.rész)
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1990. november 18. vasárnap (MTI-tud.) - Bécsben az európai biztonsági és együttműködési folyamat országainak mindhárom tárgyaló fóruma befejezte a párizsi csúcstalálkozó előkészítésével összefüggő munkáját. Vasárnap délelőtt az európai hagyományos fegyveres erőkről tárgyaló 22 állam küldöttségvezetői, köztük Gyarmati István magyar nagykövet, kormányaik nevében parafálták a nyugati országcsoport 16 és a keleti államcsoport 6 tagjának első átfogó haderőkorlátozási szerződését. A 34 állam - 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada - részvételével folyó bizalom- és biztonságerősítési tárgyalások küldöttségei szombaton a késő esti órákban elfogadták az új közös intézkedésekről szóló széles körű megállapodást. Az ugyancsak a ,,harmincnégyek,, képviselőiből álló harmadik fórum, a helsinki folyamat Párizsban hétfőn kezdődő második csúcsértekezletét előkészítő bizottság befejezte a találkozón elfogadandó európai charta, valamint a leszerelési tárgyalásokat folytató 22 állam közös politikai nyilatkozatának szövegszerkesztését. A ,,huszonkettek,, vasárnap parafált első leszerelési szerződése 170 oldal terjedelmű, s a bevezetőn kívül 23 fejezetet, valamint 8, szintén kötelező érvényű jegyzőkönyvet tartalmaz. Az egyik legfontosabb fejezet korlátozza a támadásra leginkább alkalmas öt hagyományos fegyverzet-kategória mennyiségi határait, s előírja, hogy a két államcsoport mindegyike Európában legfeljebb 20 ezer harckocsit, 30 ezer páncélozott harcjárművet, 20 ezer tűzérségi eszközt, 2000 támadó helikoptert és 6800 harci repülőgépet tarthat fenn, a többit ki kell vonnia haderejéből, és nagy részüket meg kell semmisítenie. A legnagyobb csökkentési kötelezettség a Szovjetunióra hárul, amelynek ilymódon meg kell szüntetni a hagyományos fegyverek terén kialakult európai túlsúlyát. Az okmány a megengedett teljes mennyiségek szintjein felül különféle részszinteket is tartalmaz, egyebek között az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térség régióira, a különféle európai övezetekre, továbbá az egyes aláíró országokra vonatkozóan. Magyarországot - a Benelux-államokkal, Németországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal együtt - Európa közepének legbelső övezetéhez sorolták, amelyre számos különleges korlátozás érvényes. A szerződéshez kialakított nemzeti szintek a magyar haderőnek 835 harckocsi, 1700 páncélozott harcjármű, 840 tűzérségi eszköz, 180 harci repülőgép és 108 támadó repülőgép megmaradását engedik. (folyt.) 1990. november 18., vasárnap 17:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bécsi tárgyalások - párizsi csúcs (2.rész)
Noha a tárgyalások során a korlátozásokat és csökkentéseket a két, a NATO és a Varsói Szerződés jelenlegi tagjaival megegyező államcsoportra felbontva is előírták, a végrehajtás minden kötelezettsége - a magyar állásponttal összhangban - az aláíró államokat külön-külön terheli. Ezért a szerződés végrehajtását az egyes országoknak joguk van a velük azonos államcsoportba tartozó országok területén is ellenőrizniük. A tervek szerint a mostani szerződés Párizsban hétfőn lezajló ünnepélyes aláírása után a huszonkét állam nyomban folytatja bécsi haderőcsökkentési tárgyalásait. A további szakaszban főként a csapatlétszám mérsékléséről igyekeznek megállapodni, s addig - mint az első szerződés szövegének elfogadása előtt egy külön nyilatkozatban bejelentették - kötelezik magukat arra, hogy nem növelik hagyományos haderejük személyi állományát. Máris egyetértés mutatkozik a ,,huszonkettek,, között azonban, hogy miután 1992-ben lezajlik a helsinki folyamat utótalálkozója, az európai leszerelési tárgyalásokba bevonják a földrész valamennyi államát. A másik bécsi biztonságpolitikai fórumon, a bizalom- és biztonságerősítési tárgyalásokon kidolgozott első megállapodás, amelyet most megerősítésre szintén a párizsi csúcstalálkozó részvevői elé terjesztenék, politikailag igen jelentős és minőségileg új intézkedések egész sorozatát tartalmazza. Az 1986-ban Stockholmban elfogadott hasonló okmányhoz képest egyik legfőbb újdonsága, hogy az európai szárazföldi haderők tevékenységének már korábban bevezetett és most továbbfejlesztendő figyelemmel kísérésén kívül az államok széles körű együttműködését irányozza elő a fegyveres erők helyzetére, a katonai költségvetésre vonatkozó adatok cseréjében, továbbá a biztonsági kockázatok, a katonai konfliktusveszélyek csökkentésében és az államok közötti korszerű katonai-biztonsági hírközlő hálózat kiépítésében. Az új megállapodás szerint Bécsben a ,,harmincnégyek,, közös konfliktusmegelőző központot hoznak létre. Az okmány egy további pontja kimondja, hogy az elhatározott intézkedések végrehajtásáról az aláíró országok évente felülvizsgálati tanácskozást tartanak. A küldöttségek úgy döntöttek továbbá, hogy a párizsi csúcsértekezlet után a bécsi bizalom- és biztonságerősítési tárgyalások is folytatódnak, s ezek keretében egyrészt az ez év elejihez hasonló újabb nemzetközi szemináriumot rendeznek a katonai doktrínákról, másrészt jövőre kiegészítő megállapodást dolgoznak ki olyan intézkedésekről, amelyekben az eddigi szakasz nem hozott egyetértést. (folyt. ) 1990. november 18., vasárnap 17:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bécsi tárgyalások -- párizsi csúcs (3.rész)
A párizsi csúcs előkészítő bizottsága által az osztrák fővárosban elfogadott okmánytervezet ,,a párizsi charta az új Európa számára,, címet viseli. A helsinki folyamatban részt vevő országok állam- és kormányfői által szentesítendő Charta első része áttekinti és értékeli az európai biztonság és együttműködés fejlődését, a földrésznek a legutóbbi időszakban végbement nagy változásait. A továbbiakban az okmány részletezi azokat a feladatokat, amelyeket a földrész államainak együttműködésével kell megoldani egyebek között az emberi dimenzió, a biztonság, a gazdaság, a kultúra és a környezetvédelem terén, majd felvázolja a helsinki folyamat elmélyítésének jövőbeni irányait és a folyamat intézmény-rendszerének kiépítését célzó közös terveket. Az előkészítő bizottság által kidolgozott másik, ugyancsak a párizsi csúcstalálkozón jóváhagyandó szövegtervezet szerint a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 22 résztvevője ünnepélyes közös nyilatkozatban fejti ki, hogy ezek az államok az európai kapcsolatok most kezdődő új korszakában nem tekintik egymást többé ellenfeleknek, kiépítik új partneri viszonyukat, és baráti kezet nyújtanak egymásnak. A leendő nyilatkozat egyik pontja kimondja: a felek ismételten megerősítik, hogy minden államnak egyaránt joga van részt venni vagy nem venni részt szövetségi szerződésben. +++ 1990. november 18., vasárnap 17:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »