Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. november 20. (BBC, kora reggeli híradás) Az Egyesült Állalmok, Kanada és Európa Párizsban össsszegyűlt 34 vezetője ma folytatja a tanácskozásokat arról, miként lehetne kiűzni az iraki megszállókat Kuvaitból. Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnök tegnap több mint két órán át tárgyaltak a kérdésről. Megbeszéléseik után a Fehér Ház szóvívője közölte, mindkét fél megerősítette azt az eltökéltségét, hogy be kell tartatni az ENSZ szankcióit. Minkt vezető úgy vélte, nem kizárható aa katonai beavatkozás lehetősége, de egyelőre sem Washington, sem Moszkva nem kezdeményez olyan ENSZ-határozatot, amely jóváhagyná a katonai akciót. A BBC kiküldött tudósítója rámutat, a két nagyhatalom továbbra is eltérően értékeli az Irak elleni katonai beavatkozás szükségességét. Moszkva még mindíg rendkívüli óvatossággal beszél a katonai erő alkalmazásáról. Ugyanakkor Baker amerikai külügyminiszter korábban 15 országban próbált támogatókat szerezni az Irak elleni keményebb fellépéshez. Néhány órán belül megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet párizsi csúcstalálkzójának második napja. Ma 19 vezető szólal fel, köztük Helmuth Kohl, az egységes Németország kancellárja. A 34 állam- és korámányfő mai napirendjének utolsó pontja zárt ülés, melynek egyik fő témája minden bizonnyal a Perzsa-öböl menti válság lesz. Tegnap a jelenlevő vezetők az európai hagyományos fegyerzetek csökkentéséről írtak alá megállapodást, amely immár hivatalosan is véget vetett a 45 éve tartó hidegháborús korszaknak. Gorbacsov elnök sürgette, az elkövetkező hónapokban kezdjenek tárgyalásokat a tengeri haderők és a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetek csökkentéséről is. A megnyitó ünnepségen ott volt a három balti köztársaság delegációja is, a későbbi tárgyalásokon azonban nem vehettek részt, mert a Szovjetunió tiltakozott az ellen, hogy független nemzetként legyenek jelen. Irak közölte, további csapatokat küld Kuvaitba, hogy ezzel ellensúlyozaz a Szaud-Aribiába vezényelt újabb és újabb szövetséges katonák jelenlétét. Bagdadban elmondták, hogy több hadosztályt és tartalékosokat is mozgósítottak és így mintegy újabb 250 ezer katonát csoportosíthatnak át kuvaiti területre. (folyt.) 1990. november 20., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Az iraki vezetés szerint ez olyan túlerő biztosít számukra, amellyel egyetlegy támadó sem szállhat szembe. A BBC közel-keleti tudósítója úgy véli, az iraki döntés azt tükrözi, hogy Hszaddám Hoszein elnök egyre inkább tart a nyugati szövetségesek lassan több mint félmilliós hadsergétől. Az ENSZ jelentése szerint az Irak elleni kereskedelmi szankciók következtében Jordániának súlyos gazdasági válsággal kell szembenéznie. A világszervezet azonnali rendkívüli segély folyósítását sürgette Jordániának. Az ENSZ különmegbízottja által összeállított jelentés rámutat, Jordánia csak idén mintegy másfél milliárd dolláros veszteségre számít és ha a szankciók továbbra is érvényben maradnak, a deficit jövőre ennek több mint kétszerese is lehet. Ennek ellenére Jordánia továbbra is betartja a Bagdad elleni szankciókat, írja az ENSZ jelentése. Franciaországban a szocialista kabinet sikerrel került ki a parlamentben kezdeményezett bizalmatlansági szavazásból. A győzelem mindössze 5 szavazon múlt, mert a szocialisták volt szövetségesei, a kommunisták, a három konzervatív párt mellé álltak és a társadalombiztosítási hozzájárulások emeléséről szóló törvényjavaslat ellen szavaztak. A tervezt most mégis törvényerőre emelkedik. Az elmúlt két évben ez volt a kilencedik próbálkozás, hgy megbuktassák kormányát. Brit értékelések szerint Thatcher miniszterelnök mai megmérettetése 15 éves pártvezetősége alatt a legnagyobb kihívásnak számít. Mint ismeretes, a Konzervaatív Párt parlamenti képviselői ma szavaznak arról, ki legygen a párt vezetője. A két jelölt, a jelenlegi pártvezér Margaret Thatcher és Heseltine volt honvédelmi miniszter. Heseltine kijelentette, át akarja menteni a kilencvenes évekre mindazt amit a kormány az elmúlt évtizedben elért. Thatcher optimistán nyilatkozik és biztos a győzelemben. Az Antarktisz-egyemény aláíró országai tartanak megbeszéléseket a Chilében arról, hogy miként lehetne megvédeni az antarktiszi környezetet. A konferencia elsősorban két javaslatot vitat meg. Az egyiket Ausztrália és Franciaország nyújtotta be, ennek értelmében a déli sarki kontinenst természetvédelmi körzetté kellene nyílvánítani. Egy másik konzervatívabb javaslat, amelyet az Egysült Államok és Nagy-Britannia indítványozott, a már életbelevő környezetvédelmi rendelkezéseket bővítené. (folyt.) 1990. november 20., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A Bosznia-Hercegovinában tartott vasárnapi választások első eredményei szerint, a kommunisták több mint 40 éves uralmuk óta először nem kerülnek a hatalomba. Eddig a szavazatok mintegy 20 százalékát számolták össze. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy minden választókörzetben nacionalista pártok szerepeltek legjobban. Ezek a köztársaság három fő közösségét, a mohamedánokat, a szerbeket és a horvátokat képviselik. A pártok vezetői közölték, elvben készek koalíciós kormányt alakítani. A csehszlovák kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely anyagi kártérítést tenne lehetővé mindazok számára akiket a volt kommunista kormány idején meghurcoltak. A csehszlovák hírügynökség jelentése szerint kártérítésre tarthatnak azok akinek vagyonát elkobozták, akiket törvénytlenül bőrtönbe zártak vagy munkatárborba küldtek, elbocsátottak állásukból vagy kizártak valamely iskolából. A törvénytervezetet most a szövetségi parlament elé terjesztik. A kommunista hatalom áldozatainak jogi rehabilitálását már korábban is lehetővé tették a csehszlovák törvények. +++ 1990. november 20., kedd
Vissza »