|
|
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Éles vita az elektori fórumon címmel a Hajdú-Bihari Napló hétfői száma arról tudósít, hogy szombaton kongresszusi küldöttjelölt-állító tanácskozást tartott Debrecenben az MSZMP városi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői - a párttagság előzetes véleményére alapozva - harmincnégy nevet tartalmazó jelöltlistát állítottak össze, amelyből Debrecen párttagsága szavazással dönti majd el, ki legyen az a huszonhét küldött, aki az MSZMP debreceni tagjait képviseli az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
Az indulatoktól addig sem mentes jelöltállító tanácskozáson akkor robbant ki éles vita, amikor a debreceni reformkörök képviselője a küldöttjelölt-listára javasolta Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Elnökségének tagját. Többen kifogásolták a jelölés módját - Pozsgay Imre neve ugyanis nem szerepelt az előzetes jelöltlistán -, s szóvá tették azt is, hogy az államminiszter nem vett részt a jelöléséről döntő tánácskozáson. Szép számmal akadtak, akik politikai programja miatt támadták a pártvezetőt, míg a párt reformpolitikáját vállaló kommunisták egyértelműen mellette érveltek. Végül szavazással döntött a testület, s nagy többséggel a kongresszusi küldöttjelöltek közé választotta Pozsgay Imrét. Az MTI debreceni tudósítója hétfőn telefonon érdelődött Pozsgay Imrétől, hogy vállalja-e a debreceni jelölését, s mi a véleménye a személyét érintő, a megyei lapban nyilvánosságra hozott vitáról? A pártelnökség tagja elmondta: ő maga is csak a Hajdu-Bihari Napló hétfői tudósításából értesült arról, hogy kongresszusi küldöttjelöltnek javasolták Debrecenben. A reformkörök javaslatáról előzőleg nem tudott, azt ő nem kezdeményezte. Pozsgay Imre szerint akik ezt tették, bizonyára jó szándékkal tették. Pozsgay Imre az eljárás módja és a személye körül kibontakozott vitát természetesnek, a mai nyílt közéletet tükrözőnek tartja. (folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (2. rész)
|
Véleménye szerint nem tekinthető manipulációnak az, ha egy-egy helyi szervezet országos vezetők megválasztását is kezdeményezi. Ez a világon mindenütt, például az amerikai elnökválasztásokon is így van. - Szerencsésebb lett volna azonban, ha tudok a jelölésről - mondta az államminiszter -, s a debreceni jelölőfórumon is kifejthetem az egyébként eléggé ismert nézeteimet. Szívesen részt vettem volna a tanácskozáson azért is, mert a kongresszusi felkészülésben a párttagság közvetlen megnyilatkozásait egyetlen országos vezető sem nélkülözheti. Pozsgay Imre a bizalom jeleként értékelte, hogy az elektorok nagy többsége jelölése mellett szavazott, s ennek tudatában vállalja a debreceni megméretést. Szavazással ítélje meg a város párttagsága: alkalmasnak tartja-e őt arra, hogy méltóképpen képviselheti Debrecen kommunistáit a pártkongresszuson. - Küldötté választásom esetén - mondotta végezetül Pozsgay Imre - mind az előkészítés során, mind a kongresszus idején folyamatosan részt kívánok venni a debreceni, illetve a Hajdú-Bihar megyei küldöttcsoport munkájában. (folyt.köv.) x x x
1989. augusztus 28., hétfő 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (3. rész)
|
Nem Pozsgay Imre az egyetlen országos vezető, akit helyi fórumokon kívántak az MSZMP októberi kongresszusának küldöttévé választani - tájékoztatták az MTI budapesti tudósítóját az MSZMP központi apparátusában. Nyers Rezsőt, a párt elnökét Szolnok, Berecz Jánost, a Központi Bizottság tagját Szabolcs-Szatmár megyében, Németh Miklóst, az MSZMP Elnökségének tagját, a Minisztertanács elnökét Budapesten, az V. kerületben, Horn Gyula külügyminisztert, a Politikai Intéző Bizottság tagját a Külügyminisztériumban, Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság tagját Hajdú-Bihar megyében és Kovács Jenőt, az MSZMP KB titkárát, a PIB tagját Szabolcs-Szatmár megyében választották meg küldöttnek, illetve küldöttjelöltnek. Annak ugyanis, hogy az MSZMP vezető testületeinek tagjait külön-külön küldötté válasszák, semmi akadálya sincsen. Hiszen a Központi Bizottság állásfoglalása, pontosabban javaslata úgy szól, hogy a kongresszuson szavazati joggal vegyenek részt a Központi Bizottság, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Arról azonban, hogy ők testületi tagságuknál fogva teljes jogú küldöttek lesznek-e, avagy sem, maga a kongresszus dönt majd, az ügyrend elfogadásakor. (MTI)
1989. augusztus 28., hétfő 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|