![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Brit jelige az Öbölben: ,,forró helyzetben-hidegvér,, - 1.
|
![](../img/spacer.gif)
London, 1990. augusztus 22. szerda (MTI-Panoráma) - Az
öböl-válság súlyosbodása jelének tekintik Londonban Margaret
Thatcher miniszterelnök asszony megszólalását. Augusztus 2-án,
Kuvait iraki lerohanásának napján a kormányfő bejelentette, hogy
Nagy-Britannia - az Egyesült Államokkal vállvetve - katonai erővel
járul hozzá Szaúd-Arábia és más öböl-országok megvédéséhez. Azóta
Thatcher hallgatott és elzárkózott a nyilvánosság elől. Aligha
azért, mert a válság kirobbanása másnapján Cornwallba utazott nyári
szabadságra. Sokkal valószínűbb: azért távozott a fővárosból, hogy
hallgathasson.
Kormányzásának tizenegy éve alatt máskor is előfordult, hogy kisebb-nagyobb incidensek összeestek a rendszerint igen rövidre szabott és csak nagy-nagy vonakodva kivett szabadságával. Ezek inkább vakációjának megszakítására és a miniszterelnöki rezidenciára való haladéktalan visszatérésére adtak okot, vagy alkalmat. Arra még nem volt példa, hogy a miniszterelnök asszony eltávozzon parancsnoki posztjáról egy brit katonai erők közvetlen bekapcsolódásával zajló, s brit állampolgárok ezreit közvetlenül fenyegető nemzetközi válság kibontakozása közepette.
Senki sem kétli, persze, hogy Thatcher asszony Cornwall festői sziklák koszorúzta tengerparti sétányain is szoros érintkezésben maradt a fejleményekkel. De 19 napon át elutasított minden alkalmat és felkérést a megnyilatkozásra. Hallgatagságának okain tűnődve, sokan emlékeztettek a falklandi háborút a parancsnoki hídról vezénylő, mindenkor a közfigyelem és a nyilvánosság középpontjában álló Vasladyre. Környezete sem tagadta, hogy a válságok idején különösképpen nem jellemző visszafogottságának és hallgatagságának ezúttal nyomós okai vannak.
Utaltak arra is, hogy az argentinok kiverése a Korona fennhatósága alá tartozó Falkland-szigetekről kifejezetten brit ügy volt, a ,,sivatagi védőpajzs,, művelet főszereplője viszont kétségtelenül az Egyesült Államok és személy szerint Bush elnök. Ez a magyarázat sem volt túlságosan meggyőző, hiszen az angliai támaszpontokról Líbia ellen indított amerikai légitámadás idején a másodlagos szerep sem akadályozta Thatcher assszonyt a legteljesebb nyilvánosság vállalásában. (folyt.)
1990. augusztus 22., szerda 14:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|