![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Főcím: Vezéráldozatok
|
![](../img/spacer.gif)
Budapest, 1990. augusztus 22. Szerda (MTI-Press)
Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb kérdése volt, hogy az új kormány megegyezik-e a vállalati menedzsmenttel vagy megütközik velük. A kérdés a gazdaság egyik kulcskérdése. Részint azért, mert kétségkívül még mindig vannak a vállalatok élén a piacgazdaság követelményeinek megfelelni nem tudó vezetők. Részben azért, mert a vállalati szerkezetből adódóan igen erős vállalati lobby érdekérvényesítési képességéről számos tapasztalatunk van: ezen érdekcsoportok nem egyszer torpedózták meg a progresszív kormányzati szándékokat, s tennék ezt nyilvánvalóan a jövőben is. De a gazdasági szempontok mellett vannak politikaik is. Az emberek igen nagy része ugyanis egyelőre nem érzi a rendszerváltást, s annak lényegét sokan éppen abban keresik, hogy a saját környezetükben mi lesz a vezetők sorsa. A menedzsment sorsán így az is lemérhető, mire vállalkozik a kormány. Enged-e a nem egy esetben demagógiával is terhes nyomásnak, s "leváltja" a vállalati vezetést, vagy a gazdasági racionalitást szem előtt tartva elindul egy olyan úton, amely egy ésszerűbb vállalati szerkezetet, s a vállalatok élén a szaktudásuk alapján kiválogatott vezetőket eredményez, függetlenül azok pártállami múltjától. A kérdés a legutóbbi napokban nyilvánosságot kapott intézkedések nyomán eldőlni látszik. Bár a nyilatkozatok nem győzik hangsúlyozni, hogy egyetlen mérce lesz a szaktudás, a vállalati tanácsok majd az igazgatók újjáválasztásának módjáról született rendelkezés ezt korántsem garantálja. Sőt, a szeptember 15-ig lebonyolítandó választások több szempontból problematikusak.
Alcím: A piac minősítsen, ne a politika
Problematikus már a vállalati tanácsok összetétele is. Hiába vannak ott ugyanis a dolgozók képviselői, ha továbbra is részt vesznek a vállalati tanácsban a kinevezett tagok, s rajtuk kívül ott lesz az államigazgatás képviselője is, aki a kormány szempontjait érvényesíti majd. Arról tehát ilyen arányok mellett nincs szó, hogy valóban demokratikusan, a dolgozók véleményére támaszkodva válasszák meg - erősítsék meg vagy váltsák le - a vállalatok vezetőit. Ahhoz ugyanis legalább még egy dolog kellene: elegendő idő a felkészülésre. Csakhogy tart még a meleg, a dolgozók jó része szabadságon van. (folyt.)
1990. augusztus 22., szerda 12:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|