![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Külföldi bankok Magyarországon - Mikor válhat Budapest kelet-
közép-európai pénzügyi központtá? (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. augusztus 22., szerda - Az utóbbi két évben jelentősen
megnőtt hazánkban a külföldi bankok száma. Megjelentek az országban
a világ legjelentősebb bankjai között számontartott pénzintézetek
is. A külföldi bankok egy része vegyesvállalati formában
kapcsolódott be a magyar pénzintézeti rendszer átalakításába, számos
külföldi bank pedig képviseletet nyitott Budapesten, mivel fontosnak
tartja, hogy ebben a közép-kelet-európai országban jelen legyen.
Az első, többségében külföldi tulajdonban lévő vegyesbank - a Közép-európai Nemzetközi Bank 1979-ben alakult a Magyar Nemzeti Bank, az olasz Banca Commerciale Italiana, a nyugatnémet Bayerische Vereinsbank, az osztrák Creditanstalt-Bankverein, a francia Société Générále, a japán The Long-Term Credit Bank és az ugyancsak japán Taiyo Kobe Bank részvételével. Ezt az első és sokáig egyetlen vegyesbankot a Citibank Budapest követte 1985-ben, amelyet az amerikai Citibank Overseas Investment Corporation hozott létre a magyar Központi Váltó- és Hitelbank Rt.-vel. A Citibank ma már jól csengő név a külföldi pénzpiacokon. A megjelenése egyben fontos jeladás is volt volt: felgyorsult a hazai bankrendszer átlakulása. Ennek egyik jeleként a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a nyugatnémet DG Bank, az osztrák Raiffeisen Zentralbank, valamint hat magyar bank illetve szervezet részvételével már két évvel később megalakult az Unicbank Rt.
A nagy áttörés azonban 1989-ben, illetve 1990-ben következett be, amikor is sorra alakultak az új vegyesbankok. Az osztrák Creditanstalt-Bankverein, amely tíz évvel korábban alapítóként részt vett a Közép-európai Nemzetközi Bank létrehozásában, szükségesnek látta új vegyesbank kialakítását. A Budapest Bankkal közösen alapított pénzintézet, a Creditanstalt Rt. általános kereskedelmi bankként működik. Az olasz Instituto Bancario San Paolo di Torino a korábban csak magyar tulajdonban lévő Interbankban szerzett részesedést, s a pénzintézet nevet változtatva jelenleg Inter-Európa Bank Rt.-ként ismert. Ugyancsak részben külföldi tulajdonba került az Általános Értékforgalmi Bank Rt., részvényeinek 50 százalékát Andrew Sarlós, magyar származású kanadai üzletember befektetőtársasága vásárolta meg. (folyt. köv.)
1990. augusztus 21., kedd 21:28
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|