![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Hogyan csökkenthető a magyar államadósság (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. augusztus 15., szerda - Az államháztartás a
bankrendszerrel szemben jelenleg már több mint 1300 milliárd
forinttal tartozik. Az elmúlt években az államadósság viszonylag
gyorsan nőtt. Míg két évvel ezelőtt az államháztartás adóssága 950
milliárd forintot tett ki, tavaly az év végén már elérte az 1235
milliárd forintot. A folyamat úgy tűnik, megállíthatatlan. Ezért is
keltett figyelmet Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék
elnökének az a javaslata, hogy a privatizáció során nyert bevételt
lehetne az adósságcsökkentésre fordítani.
Hagelmayer István az MTI munkatársának elmondotta: véleménye szerint semmiképpen sem lehet megoldás, ha az adósságcsökkentés kiadásai a folyó költségvetést terhelik. Ebben az esetben nagyon hosszú időre elnyúlna a folyamat, s csak lassan csökkenne az államháztartás összegyűlt tartozása. Ráadásul nagymértékben megterhelné minden esztendőben az éves költségvetést, amely jelenleg is meglehetősen feszített, s valószínűleg az elkövetkezendő időszakban sem lesz másként. Az államháztartás adósságának csökkentése azért fontos, mert évente a költségvetésnek - a viszonylag alacsony kamatokkal számolva is - 60-70 milliárd forintot kell fordítania kamatköltségek kifizetésére.
Kézenfekvő, hogy az államadósság csökkentésében szerepet vállaljanak azok a vállalatok, amelyek hozzájárultak a nagymértékű tartozás kialakulásához. Ezeknek az állami vállalatoknak a vagyona az elmúlt 40 esztendő során - a jutatott állami támogatások révén - jelentősen bővült. Így amikor sor kerül privatizációjukra, indokolt, hogy az ebből származó állami bevétel egy részét a tartozások csökkentésére fordítsák. Az államháztartás adósságainak egy bizonyos hányadát már most fel lehetne osztani az érintett vállalatokra.
Tény, hogy eddig még viszonylag kevés bevétele származott az államnak a privatizálásból. Ha azonban a folyamatok felgyorsulnak, és sor kerül a jól működő, jövedelmezően gazdálkodó cégek magántulajdonba adására is, várhatóan az állami bevételek növekedni fognak.
De egyéb intézkedések is szükségesek az államháztartás helyzetének rendezésére. Jelenleg ugyanis szabályozatlan az, hogy a GDP-hez (bruttó hazai termék) viszonyítva mekkora lehet az államháztartás eladósodása. Rövid időn belül ezt is szabályozni kell. Az sem helyénvaló, hogy a tartozások finanszírozására az állam 7 százalékos kamatozású Magyar Nemzeti Banki hitelekhez jut. (folyt.köv.)
1990. augusztus 15., szerda 14:28
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|