![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Európai bank - amerikai álláspont
|
![](../img/spacer.gif)
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. augusztus 6. hétfő (MTI-tud.) - Az Egyesült
Államok esetleg felülvizsgálja tagságát a közép- és kelet-európai
országok gazdasági átalakításának megsegítésére létrehozott
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban. Ezt az értesülést a
Párizsban megjelenő International Herald Tribune című lap közölte
hétfői számában, az amerikai kormányzat magas rangú tisztviselőire
hivatkozva.
A vita kiváltó oka Jacques Attali, a bank francia elnökének programja. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy Attali első helyettese az Egyesült Államok képviselője legyen, mivel az alapító okirat szerint Washington a legnagyobb egyedi részvényes, az alaptőke tíz százalékát fedezi, - Attali azonban ez ideig nem nevezett ki magának ilyen helyettest. Ugyancsak ellenzi az amerikai kormány azt, hogy a bank helyi leánybankokat hozzon létre az érintett országokban, mert ez szerinte ,,meggondolatlan kölcsönök folyósításához,, vezethetne.
Az Egyesült Államok számára eleve gondot okoz, hogy az új nemzetközi pénzintézetben - ellentétben a már meglevőkkel - nincs vétójoga és az EGK tagállamai az ötven százalékos részvénypakett birtokában meghatározhatják az új bank politikáját. Egyebek között ezért is lenne fontos Washington számára a második számú végrehajtó poszt birtoklása, ám Attali ez ideig megtagadta ennek a követelésnek teljesítését. Ezért az amerikai kongresszusban is bírálat érte a bank elnökét.
A lap szerint a kongresszus kifogásokat támasztott az amerikai részvétel ellen, s jelenleg nem nagy hajlandóságot mutat arra, hogy megszavazza az alaptőke már idén esedékes részlete, 70 millió dollár befizetését. ,,Kormányzati nyomás nélkül ez nen fog menni,, - közölte egy meg nem nevezett magas állású kormánytisztviselő, - ezt a nyomást viszont a Bush-adminisztráció csak akkor hajlandó megkísérelni, ha a bank elnöke elfogadja az amerikai követeléseket. Washington arra hivatkozik, hogy az amerikai helyettes kinevezése része volt az eredeti megállapodásoknak. +++
1990. augusztus 6., hétfő 14:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|