Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 22.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kádár János Alapítvány

"Néhai Kádár János özvegye, Kádár Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett, melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem, vagy főiskola nappali tagozatára. A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a kuratórium döntése alapján. "
BBC, Panoráma:

Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt

" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai gazdasági életet. Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (1. rész)

1990. július 23., hétfő - A plénum és a közvélemény köszöntése, az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, a jelenlétellenőrzés, egy-egy napirend előtti nyilatkozat, döntés önálló képviselői indítványok, bizottsági javaslatok és kormányelőterjesztések sürgős tárgyalásáról, majd a napirend elfogadása - csaknem negyedéve elmaradhatatlan kezdési rendje a Parlament üléseinek, legalábbis hétfőnként. Nem történt ez másként ezen a hétfőn sem, amikor az Országgyűlés folytatta rendkívüli ülésszakát, 12 törvényjavaslatot, országgyűlési határozat-tervezetet, bizottsági jelentést tűzve - újonnan vagy folytatólagosan - két és fél naposra tervezett plenáris ülésének napirendjére. Emellett várhatóan megválasztják az Alkotmánybíróság egy újabb tagját, továbbá interpellációkat és kérdéseket tárgyalnak meg.


Napirend előtt kért szót Böröcz István, aki a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos vezetősége, valamint
parlamenti képviselőcsoportja nevében sajnálozását fejezte ki a
hírhedtté vált ,,körlevél,, pontatlan megfogalmazása miatt.
Kijelentette: pártja sosem tervezett és nem tervez alkotmány-,
illetve törvényellenes lépéseket, a körlevél szerkesztőit és
aláíróját pedig a jóhiszeműség és a tisztességes szándék vezette.

    Még az érdemi munka megkezdése előtt tett esküt az Országyűlés
előtt Boross Péter, aki ezután a Miniszterelnöki Hivatal politikai
államtitkári funkciója helyett - az ideiglenes köztársasági elnök
kinevezése alapján - tárca nélküli miniszteri tisztséget tölt be.
(folyt. köv.)



1990. július 23., hétfő 11:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (2. rész)


Az Országgyűlés a napirend első pontjaként módosította a kínzás
és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy
bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988.
évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye
szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi,
hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját fogadjuk el.

    Balsai István igazságügy-miniszter a javaslat indoklásaként
emlékeztetett: a Magyar Népköztársaság 1987. április 15-én letétbe
helyezte a nemzetközi egyezményt megerősítő okiratát az ENSZ
főtitkáránál. Ugyanakkor az egyezmény 20. cikkére vonatkozóan
fenntartási nyilatkozatot tett: nem fogadta el az egyezmény által
létrehozott Kínzás Elleni Bizottság illetékességét valamely részes
állam ellen benyújtott olyan panasz esetén, amely szerint abban az
államban sorozatos kínzást alkalmaznak. Nem ismerte el a bizottság
illetékességét valamely részes államnak egy másik részes állam,
illetve az állampolgároknak valamely részes állam ellen az egyezmény
rendelkezéseinek megsértése miatt tett panasza esetére sem. Az
egyezmény megerősítésekor a Magyar Népköztársaság nem fogadta el azt
a rendelkezést sem, amely előírja: az értelmezés, illetve a
végrehajtás során keletkezett vitákat, a vitában érdekelt bármelyik
fél egyoldalú kérésére választott bíróság, illetve a nemzetközi
bíróság elé kell terjeszteni.

    A képviselők döntése értelmében a törvény rendelkezéseit
visszamenőlegesen, 1989. szeptember 13. napjától kezdődően kell
alkalmazni, mert a Minisztertanács e dátumhoz kötötten visszavonta
korábbi fenntartásait, nyilatkozattal elismerte a kínzás elleni
bizottság illetékességét az egyezmény 21. és 22. cikkében felsorolt
esetekben. A képviselők felhatalmazták a kormányt arra, hogy
kijelölje azt a szervet, amely az egyezmény 20. cikkében megjelölt
vizsgálat esetén a kínzás elleni bizottsággal, illetőleg annak
tagjával a kapcsolattartásra jogosult.

    A törvényjavaslat vitájában Ternák Gábor (MDF) felhívta a
figyelmet arra, hogy a kínzásoknál esetenként orvosok is részt
vettek. A magyar egészségügy szégyenfoltjának eltüntetésére
indítványozta, hogy ezek az esetek kapjanak nyilvánosságot, s hazánk
csatlakozzék ahhoz a tokiói, illetve madridi egyezményhez, amely
kimondja: orvos közvetlen vagy közvetett módon nem vehet részt olyan
,,eseményben,,, amely az ember megaláztatásával jár. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 12:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (3. rész)


Ezt követően megkezdődött a mentelmi joggal összefüggő
alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Dr. Balás
István, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottságának alelnöke, a törvényjavaslat előadója
felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar alkotmány keretjellegű,
csupán a főbb szabályokat tartalmazza, amelyek végrehajtását
külön-külön törvényben rögzítik. Ezért nem célszerű a már sokszor
módosított alkotmányban most részletesen szabályozni a mentelmi
joggal kapcsolatos kérdéseket. A módosításra viszont mindenképpen
szükség van, hiszen a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
elfogadásával alkotmányellenes helyzet állna elő. Ugyancsak fontos a
módosítás azért is, mert a mentelmi jog két eleme - az úgynevezett
,,felelőtlenség,, és a ,,sérthetetlenség,, - közül az alkotmány csak
az utóbbiról tesz említést. Az egymondatos módosító javaslat ezért -
mellőzve a mentelmi jog tartalmának kifejtését - csak azt
rögzítette: ,,Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési
képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint -
mentelmi jog illeti meg.,,

    Az alkotmány módosításával 293 képviselő értett egyet, nemmel
senki sem szavazott és tartózkodó sem akadt. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 12:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (4. rész)


Az Országgyűlés az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság javaslatának megfelelő formában, módosítások
nélkül elfogadta a képviselők jogállásáról, illetve
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
alkotmányerejű törvényjavaslatokat.

    A képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot indokolva
Balás István, a bizottság alelnöke rámutatott: a jogszabály
kimunkálásával végre megszűnik az a paradox helyzet, hogy a
demokratikusan megválasztott képviselők mind a mai napig nem
rendelkeztek a munkájukat pontosan körülhatároló szabályokkal.
Lényegében már a választásokon induló jelölteket dilemma elé
állította az, hogy mit tegyenek korábbi, biztos egzisztenciájukkal,
miként egyeztethetik össze képviselői megbízatásukat eredeti
hivatásukkal. A tervezet végre pontos választ ad ezekre a
kérdésekre, s rendezi a munkáltatók és a képviselővé vált egykori
munkavállalók érdekütközéseit is.

    A tervezetet kísérő rövid vitában a képviselők jobbára
elismerően szóltak a törvényhozók jogállásáról szóló
előterjesztésről. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) a szabad demokraták
nevében egyetértett a képviselői jogállás törvényi szintű
szabályozásával. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a törvény
kinyilvánítja: a képviselői jogállás sem munkajogi, sem polgári jogi
jogállás keretébe nem illeszthető. A képviselők így olyan különleges
állami jogi státuszba kerülnek, amelynek önálló körülhatárolása
elengedhetetlen.

    Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta: a fiatal demokraták mindent
megtesznek annak érdekében, hogy az Országgyűlés munkáját a
hatékonyság, a szakszerűség jellemezze. Csak így igazolhatók a
választópolgárok előtt a képviselők törvényben biztosított
,,kiváltságai,,.

    A képviselők jogállásáról szóló, módosító indítvány nélkül
elfogadott törvény a többi között kimondja: a képviselő - és a volt
képviselő - bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre
leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa
közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem
vonatkozik a rágalmazásra, illetve a becsületsértésre, amiért -
mentelmi jogának felfüggesztése után - természetesen a képviselőnek
is felelnie kell. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló
indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, utána a bíróság
terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az Országgyűlés a mentelmi
ügyekben vita nélkül határoz, a jelen lévő képviselők kétharmadának
szavazata alapján. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 14:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (5. rész)


Az esetleges hivatali összeférhetetlenség kizárása érdekében a
törvény a többi között kimondja, hogy a képviselő nem lehet
alkalmazottja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az
Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok,
illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési
biztosa hivatali szervezetének. A képviselői mandátum
összeegyeztethetetlen továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöki,
elnökhelyettesi, igazgatói, illetve az Állami Vagyonügynökség
ügyvezető igazgatói és igazgatótanácsi tisztével.

    A törvény tisztázza a képviselők munkajogi helyzetét is, amikor
kimondja: megbízatásának időtartama alatt - az összeférhetetlenségi
eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban állhat, illetve kereső foglalkozást folytathat.
A munkáltató ugyanakkor köteles fizetés nélküli szabadságban
részesíteni a képviselőt megbízatásának időtartamára, ha a
törvényhozó ezt igényli.

    A képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és
kedvezményeiről szóló törvényjavaslat némi vitát váltott ki. G.
Nagyné Maczó Ágnes (MDF) az egyéni körzetben megválasztott
képviselők érdekében emelt szót. Kérte, hogy az egyéni körzetben
végzett munkát ys részesítsék pótdíjban; a körzettől függő egyéni
elbírálásban biztosítsanak a képviselők számára gépkocsiátalányt,
illetve a tömegközlekedési eszközök ingyenes használatát
gépkocsiátalány formájában is igénybe lehessen venni. A javaslatokat
a törvényhozás elvetette. Fodor István (független) azt kérte, hogy a
független képviselők csoportja számára ugyanolyan szakértői díjakat
állapítsanak meg, mint amiben a pártok képviselőcsoportjai
részesülnek. Indítványát leszavazták.

    A kétharmados többséggel jóváhagyott törvény leszögezi: a
képviselő megválasztásának időpontjától kezdve tiszteletdíjra
jogosult, amely alapdíjból és pótdíjból áll. Az alapdíj a mindenkori
miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg (a miniszterek
jelenleg havonta bruttó 65.000 forintos fizetést kapnak). Ami a
pótdíjakat illeti, a törvényhozás a következő tételeket hagyta jóvá:
az Országgyűlés elnöke a képviselői alapdíj 200 százalékát, alelnöke
150 százalékát, jegyzője 70 százalékát, bizottsági elnökei 100
százalékát, bizottsági alelnökei 80 százalékát, bizottsági titkárai
60 százalékát, bizottsági tagjai 40 százalékát, a pártok
frakcióvezetői 120 százalékát kapják havonta, pótdíj címén. A
képviselő legfeljebb két bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban.
A képviselők tiszteletdíjuk, mind az alap, mind a pótdíj után
személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot fizetnek. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 15:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (6. rész)


A pártok frakcióit munkájuk szakmai megalapozása érdekében
szakértői díj illeti meg. Ennek éves összege képviselőcsoportonként
20 képviselő éves alapdíjának felel meg. A kormánypárti
képviselőcsoportok emellett képviselőnként az évi alapdíj 25
százalékát, ellenzéki pártok frakciói pedig képviselőnként az évi
alapdíj 50 százalékát is megkapják. Független képviselő szakértői
díj címén alapdíja 50 százalékának igénybevételére jogosult.
(folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 15:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (7. rész)


Mielőtt a plénum ismét tárgyalta volna az alkotmány
módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényjavaslatokat, Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium
politikai államtitkára arra kérte az Országyűlést: ha már sürgős
tárgyalással napirendjére tűzte a Társadalombiztosítási Alap idei
költségvetésének módosítását, akkor a véleményezésre felkért három
bizottság - a szociális, a költségvetési, valamint az alkotmányügyi
bizottság - lehetőleg még szerda délelőtt foglaljon állást e
törvényjavaslatról, hogy szerda délután a plenáris ülésen dönteni
lehessen annak elfogadásáról. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a nyugdíjak
emelése csak e törvényjavaslat elfogadásával válik lehetővé, így
minden késedelem éppen a kisnyugdíjasok érdekeit sértené.

    Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak ezután a
helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány
módosításáról szóló törvényjavaslatokról. A múlt heti ülésen ugyanis
az Ügyrendi Bizottság kapta feladatul: foglaljon állást az SZDSZ
beterjesztette javaslat kezeléséről, amelyet a kormánypártok önálló
és ellentörvényjavaslatként, beterjesztői pedig módosító
indítványként tartanak számon. Ahogyan az várható volt: a Kónya Imre
(MDF) vezette Ügyrendi Bizottság - formai okokból - úgy ítélte meg,
hogy a javaslat jelenlegi formájában nem tekinthető módosító
indítványnak. Nem derül ki belőle ugyanis, hogy a javasolt
módosítások a kormány előterjesztésének mely passzusait érintik. Bár
mind az Ügyrendi Bizottság képviselője, mind a bizottsági kisebbségi
véleményt ismertető Hack Péter (SZDSZ) egyetértett abban, hogy a
Házszabály nem ad egyértelmű útmutatást, mindketten kitartottak
éppen a Házszabály rendelkezéseit alapul vevő álláspontjuk mellett.
A történelmi eszmefuttatásokban bővelkedő véleményismertetések több
órát vettek igénybe - húsz felszólalás hangzott el. Ezek között
némelyik hosszúsága miatt próbára tette a hallgatóság türelmét, s
nem hiányoztak a személyeskedő szópárbajok sem. Ismét szó volt az
elnevezésekről, a kormány hatalmi centralizációs törekvéseiről, a
jogi garanciák hiányáról, a helyi önkormányzatok működéséhez
szükséges gazdasági háttérről. S mindeközben szóba került Napóleon,
a dualizmus, a német nemzeti szocializmus kora, Eötvös, Kossuth és
mások önkormányzati elképzelése, a jelenlegi francia és angolszász
állammodell, valamint a mai Magyarország ,,nyomorúságba kergetett és
kihalásra ítélt,, kistelepüléseinek jelenlegi és várható sorsa.

    Mindezekkel együtt a vita nem hozott felszínre új érveket,
elemeket, néhány képviselő megjegyzéséből azonban az tűnt ki: az
általános vita mindaddig tart majd, amíg a parlamenti pártok meg nem
egyeznek ebben a kérdésben. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (8. rész)


A helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány
módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitáját a plénum
ismét elnapolta.

    Ezután a Parlament Csóti György (MDF) önálló indítványát
tárgyalta a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozásáról
kialakítandó országgyűlési állásfoglalásról. A képviselő indítványa
rámutat: Magyarország népe évtizedek óta arra vár, hogy az 1956-os
forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó Szovjetunió erkölcsi
elégtételt adjon hazánknak. Csóti György emlékeztetett arra: a
magyar kormányfő már több alkalommal kifejezésre juttatta a szovjet
kormány képviselői előtt, hogy a szovjet csapatok 1956 és 1957
között - tehát az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában -
minden nemzetközi jogi alap nélkül tartózkodtak Magyarországon. A
kormányfő egyben felhívta a szovjet kormány képviselőinek figyelmét
arra, hogy az 1968-as csehszlovákiai események újraértékeléséhez
hasonlóan messzemenően indokolt lenne, hogy a Szovjetunió is
kifejezésre juttassa az 1956-os forradalom és szabadságharc eddigi
megítélésének felülvizsgálatát. Csóti György indítványozta: az
Országgyűlés kérje a szovjet parlament ez irányú állásfoglalását.
Zombori Mátyás a szabad demokraták frakciója nevében örömét fejezte
ki az indítvány előterjesztésével kapcsolatban. Hangoztatta: a
javaslat teljes egészében egybeesik az SZDSZ álláspontjával. Morális
jelentőségén túl az állásfoglalásnak aktuálpolitikai tartalma is
van, hiszen folyik a huzavona a szovjet csapatkivonás során hátra
maradó javak elszámolása körül. Ennek során azonban a Szovjetunió
nem kíván tudomást venni az 1956-ban Magyarországon okozott
károkról, a ,,malenkij robotra,, elhurcoltak szenvedéseiről, a
csapatkivonás okozta környezeti károkról. A képviselő reményét
fejezte ki, hogy az 1956-os magyarországi események szovjet
átértékelése hozzásegíthet a két ország közötti rendezett viszonyok
mielőbbi megszilárdításához. Csóti György indítványát, amelyet a
Külügyi Bizottság is támogatott, a törvényhozás 250 igenlő
szavazattal elfogadta; ellene csupán Gerbovits Jenő (FKgP), tárca
nélküli miniszter szavazott. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 18:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (9. rész)


Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a
nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait
vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi
eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök
ismertette. Mint emlékezetes, a bizottság felállításáról a
törvényhozás egy május végén kelt határozata intézkedett. Feladatául
szabta, hogy értékelje a privatizációs folyamatok jogszerűségét,
gazdasági kihatásait, s feltárja az esetleges visszaéléseket,
illetőleg a kialakuló monopolhelyzeteket.

    A most előterjesztett ,,közbülső,, jelentés megállapítja: a
magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági,
technikai, szakmai és etikai válság jelei tapasztalhatóak. Mindezek
oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra szétesésében keresendő. Az
állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte
be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus,
apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban
szétzilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a
válságtünetekhez vezetett. A gazdasági válság lényege, hogy a sajtó
területére is betörő piaci viszonyok egy piaci működésre merőben
alkalmatlan struktúrával, elavult, korszerűtlen technikával és
jórészt ugyancsak alkalmatlan és felkészületlen emberekkel
találkoztak. A jogi válságot az okozza, hogy a piaci viszonyok
közötti működésben valóságos törvényen kívüli állapot jött létre. A
szakmai-politikai-etikai válság a pártsajtó szétesése nyomán alakult
ki, aminek következtében a kiadók és a szerkesztők
erkölcsi-politikai identitás- és egyensúlyzavarba kerültek. A
bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró
külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el
kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében
a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a
kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait.

    Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a Parlament ülésén. Molnár
Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi
véleménnyel szemben - amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és
a KDNP összesen öt tagja szavazott meg - markánsan megfogalmazódott
egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági
tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már
önmagában is elgondolkodtató tény, és arra utal, hogy a bizottságban
résztvevők körét újra kellene szabályozni.) A kormánypárti
végkövetkeztetéssel szemben a kisebbség úgy véli, hogy a kormány
közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett
hihetetlenül nagy hiba lenne. (folyt.köv.)



1990. július 23., hétfő 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (10. rész)


A bizottság álláspontjával ellentétben Molnár Péter véleménye
szerint a Parlament képes lenne arra, hogy átmenetileg törvényi
szabályozás útján ,,kézben tartsa,, a sajtó privatizációs
folyamatait - mindaddig, amíg meg nem születik az átfogó
médiatörvény. Ebben szerepet kaphatna az Állami Vagyonügynökség is.
A kormány beavatkozásának gondolatát az ellenzék mélységes
felháborodással fogadja. A jelentés ezirányú javaslata ,,nagyon
rossz irányba vinné el a sajtó kezelését,,. A képviselő a bizottság
összetételével kapcsolatos kifogásai mellett fenntartását
hangoztatta a bizottság ténykedési körével összefüggésben is.
Véleménye szerint ugyanis a testületnek a vizsgálódást elindító
Springer-ügyre kellene összpontosítani a figyelmét; a sajtó
általános állapotának megítélése nem tartozik egy ilyen különleges
vizsgálóbizottság kompetenciájába. Molnár Péter egyben jelezte azt
is, hogy a vizsgáló bizottság - szerinte - pártatlanságot sértő
összetételének megváltoztatása érdekében a közeljövőben módosító
indítványt tesz.

    A bizottság ,,gyorsjelentése,, felett a törvényhozás nem nyitott
vitát; az elhangzottakat határozathozatal nélkül tudomásul vette.
(MTI)



1990. július 23., hétfő 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD