![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (9. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök ismertette. Mint emlékezetes, a bizottság felállításáról a törvényhozás egy május végén kelt határozata intézkedett. Feladatául szabta, hogy értékelje a privatizációs folyamatok jogszerűségét, gazdasági kihatásait, s feltárja az esetleges visszaéléseket, illetőleg a kialakuló monopolhelyzeteket.
A most előterjesztett ,,közbülső,, jelentés megállapítja: a magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági, technikai, szakmai és etikai válság jelei tapasztalhatóak. Mindezek oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra szétesésében keresendő. Az állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus, apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban szétzilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a válságtünetekhez vezetett. A gazdasági válság lényege, hogy a sajtó területére is betörő piaci viszonyok egy piaci működésre merőben alkalmatlan struktúrával, elavult, korszerűtlen technikával és jórészt ugyancsak alkalmatlan és felkészületlen emberekkel találkoztak. A jogi válságot az okozza, hogy a piaci viszonyok közötti működésben valóságos törvényen kívüli állapot jött létre. A szakmai-politikai-etikai válság a pártsajtó szétesése nyomán alakult ki, aminek következtében a kiadók és a szerkesztők erkölcsi-politikai identitás- és egyensúlyzavarba kerültek. A bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait.
Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a Parlament ülésén. Molnár Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi véleménnyel szemben - amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és a KDNP összesen öt tagja szavazott meg - markánsan megfogalmazódott egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már önmagában is elgondolkodtató tény, és arra utal, hogy a bizottságban résztvevők körét újra kellene szabályozni.) A kormánypárti végkövetkeztetéssel szemben a kisebbség úgy véli, hogy a kormány közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett hihetetlenül nagy hiba lenne. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 18:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|