|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (1. rész)
|
1990. június 25., hétfő - Hosszadalmas, több mint egy órán
át húzódó, személyeskedő megjegyzésekben bővelkedő napirend előtti
felszólalások váltogatták egymást azt követően, hogy Szabad György,
az Országgyűlés megbízott elnöke néhány perccel fél 11 után
megnyitotta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának hétfői
ülésnapját. Az elnök felsorolta a napirendi pontokat, amelyeket a
két napon a képviselők várhatóan megvitatnak. Bejelentette: a
kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtotta a helyi
önkormányzatokról, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek megválasztásáról, valamint a Magyar Köztársaság
Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Ház
egyetértett a három összefüggő törvényjavaslat sürgős tárgyalásával,
megvitatásukat a jövő heti ülésen kezdi meg.
A napirend előtti felszólalók sorát Nagy Varga Dezső (FKgP) kezdte meg, aki 195O. június 23-ára emlékeztette képviselőtársait. Mint mondta: ezen a napon Soprontól Szegedig több ezer embert hurcolt el az ÁVO - Kádár János belügyminisztersége alatt - azzal az indokkal, hogy jelenlétük lakóhelyükön közrendi és közbiztonsági szempontból nem kívánatos. Minden ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották őket, s 35-45 hónapot töltöttek kényszermunkatáborokban. A képviselő ügyükben - a Recski Szövetség országos küldöttgyűlésén résztvevők megbízásából is - jóvátételt sürgetett.
Ezt követően rendkívüli ügyben kért szót Torgyán József (FKgP), s a tőle megszokott vehemenciával idézte fel a legutóbbi ülésnapon kirobbant ,,nyomógombos ügyet,,. Utalt arra, hogy az ország kormányozhatóságát biztosító alaptörvény módosítását ,,súlyos provokáció,, zavarta meg: az MSZP padsoraiból üres helyről adva le szavazatot. Annak a véleményének adott hangot, hogy az MSZP-nek saját erkölcsi mércéje szerint kellene állást foglalnia az ügyben, Hámori Csabának pedig magának kellene megítélnie, hogy ezek után lehetségesnek tartja-e képviselői mandátumának megtartását. Torgyán József felidézte Hámori Csabának egy korábbi, a kisgazdapárti képviselőre tett negatív megjegyzését is, amelyben Parlamenten kívüli megnyilvánulása kapcsán országgyűlési reakciót kezdeményezett. ,,Az a képviselő, aki más vonatkozásában ilyen magas mércét állít, ítélje meg ennek megfelelően azt a helyzetet is, amibe ő maga került,, - mondta. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (2. rész)
|
Páris András (SZDSZ) rövid felszólalásában a népszavazással összefüggő aláírások mielőbbi hitelesítését szorgalmazta annak érdekében, hogy az Országgyűlés már a jövő heti ülésén foglalkozhasson az üggyel. Szólt arról, hogy minden demokratikus rendszer alapkérdése a hatalommegosztás stabil gyakorlatának kialakítása. Kijelentette: a kormányzatnak be kell bizonyítania, hogy ebben a kérdésben nem azok mellett áll, akik a kialakult függő jogi helyzetet fenn kívánják tartani.
Ezután éles, vádaskoskodásoktól sem mentes, heves vita alakult ki a képviselők között. Pozsgay Imre (MSZP) ismertette pártja népszavazással kapcsolatos álláspontját, amely szerint azt a helyhatósági választásokkal egy időben kellene megtartani. Reflektálva Torgyán József szavaira, visszautasította az MSZP elítélését az üres helyekről leadott szavazatok kapcsán, utalva arra, hogy más pártok is szavaztak hasonló módon az adott ügyben. Mint mondta: a Ház számára becsületbeli üggyé is vált a dolog, mert nem Hámori-ügyről, hanem a szocialista párti frakció megbélyegzéséről van szó. ,,Koncepciót látok ebben a kezdeményezésben,, - jelentette ki Pozsgay Imre, majd kérte a plénumot: gondolja meg, hogy ezen akció nyomvonalán halad-e tovább. Hozzátette: a házszabálynak a szavazási és a távolléti ügyekben világos szabályokat alkotva kell segítenie a képviselők munkáját. A karzat becsületét pedig állítsák helyre azok, akik ott vendégek, hogy ne titkosügynökök és megfigyelők szóljanak bele a Ház dolgainak intézésébe.
Az Országgyűlés tekintélye szenved sérelmet, ha a képviselők tovább élezik a vitát a nyomógombos ügyben - vélekedett Kónya Imre (MDF). A népszavazás július 14-ei kitűzését a pártfrakció nevében elutasította. Kifejtette: véleményük szerint eleve eredménytelen szavazásra lehet számítani, mert a nyár közepén az emberek nem mennek el szavazni. A helyhatósági választásokkal való összekapcsolását is elfogadhatatlannak tartotta, mert - mint mondta - az ország érdeke szempontjából összehasonlíthatatlan kérdésekről van szó: a helyhatósági választásokon az ország jövőjének sorsa dől el, s nem szabad elvonni a figyelmet más természetű dolgokkal.
Hack Péter (SZDSZ) a július 14-ére tett javaslatot védelmébe véve kijelentette: a pártok és a nép érdeke, hogy minél előbb véget érjenek a választási kampányok. Az SZDSZ javaslata lehetővé teszi, hogy az önkormányzati választásokkal befejeződjön ez az időszak. A képviselő reagált Pozsgay Imre szavaira is utalva arra, hogy azokat vádolta, akik leleplezték a csalást. Megjegyezte: nem akarták a szocialista pártot megbélyegezni, de bebizonyosodott, hogy Hámori Csaba nem mondott igazat. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (3. rész)
|
A következő perceket az e témában kialakult Pozsgay-Torgyán szócsata jellemezte, majd Tölgyessy Péter kért szót, aki előbb vádaskodással illette a Hámori Csaba védelmére kelt Pozsgay Imrét, majd felolvasta azok névsorát, akiknek az ominózus szavazási procedúra közepette működött a gépe, ugyanakkor a néhány perccel későbbi létszámellenőrzésnél nem voltak jelen. Eszerint Bokros Lajos (MSZP), Demény Pál (MSZP), Derdák Tibor (SZDSZ), Für Lajos (MDF), Hámori Csaba (MSZP), Huszár Tibor (MSZP), Jakab Róbertné (MSZP), Kósa Ferenc (MSZP), Medgyasszay László (MDF), Nagy István (MDF), Sipos Imre (FKgP), Szabó Lukács (MDF), Török Gábor (MDF) és Vincze Kálmán (FKgP) nem tartózkodott a teremben. A képviselő leszögezte, hogy a lista önmagában nem jelent semmit, nem bizonyítható, hogy helyettük más szavazott. Más a helyzet Hámori Csaba esetében, ahol tanúk bizonyították, hogy más helyett is megnyomta a gombot. Pozsgay Imre visszautasította Tölgyessy Péter példálózásait, megjegyezve, hogy vádaskodásait nemzedéki kérdésként tekinti.
Még a napirend előtti vitában emelkedett szólásra Horváth Balázs belügyminiszter. Leszögezte: a Belügyminisztérium és a magyar közigazgatás képes a megadott időpontban lebonyolítani a népszavazást. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban dolgozókra ez óriási terheket ró.
Ezt követően az elnöklő Szabad György véget vetett a napirend előtti vitának, s bejelentette, hogy a felmerült kérdésekkel a Házbizottság foglalkozik. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (4. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Balsai István igazságügy-miniszter előterjesztésében egyebek között elmondta, hogy a bíróságokról szóló törvény felülvizsgálata, korszerűsítése folyamatban van, ám ez hosszabb időt vesz igénybe. Addig is, amíg ez a munka befejeződik, szükség van - a bíróságok folyamatos működésének biztosítása érdekében - a népi ülnökök, valamint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú ülnökei megbízatásának meghosszabbítására. Legutóbb ugyanis 1985. július 31-én választottak ülnököket; az ötéves időtartamra szóló megbízatás rövidesen lejár. Nyilvánvaló érdek kötődik ahhoz, hogy a népi ülnököket már az új önkormányzati testületek válasszák meg - ha egyáltalán sor kerül erre - tette hozzá -, hiszen a bíróságokról szóló törvény korszerűsítése kapcsán felülvizsgálják az ülnök-bíráskodással kapcsolatos rendelkezéseket is.
A vitában egyedül Torgyán József kívánt véleményt nyilvánítani. Közölte, hogy a Független Kisgazdapárt támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, ám felhívta a figyelmet, hogy mielőbb európai rendszert kell Magyarországon is meghonosítani a bíróságokon, s meg kell szüntetni a felesleges kiadásokat okozó, s csak a ,,kiöregedett bolsevik káderek gyűjtőhelyéül szolgáló ülnöki testületet,,.
Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot nagy többséggel - 242 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 14 tartózkodás mellett - elfogadta.
Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében alkotmányellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak nevezett fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e törvény megsemmisítésének hatálya visszamenőlegesen is érvényesüljön.
Az Alkotmánybíróság ez év áprilisában semmisítette meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséget előíró törvényt, ám arra nem volt figyelemmel, hogy az érintettek jelentős része 1990. január 1-je és 1990. április 8-a között 50 millió forintot már befizetett ezen a címen. A beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint az igazságosság és a célszerűség elve azt követeli, hogy a törvény megsemmisítésével nem érintett februári és márciusi hónapokra is megszüntessék ezt a fajta adófizetési kötelezettséget. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (5. rész)
|
A törvényjavaslat előterjesztője egyetértett Balás István (MDF) írásban benyújtott módosító javaslatával, miszerint az adójukat már befizetett állampolgárok egy összegben, s 10 százalékkal megfejelve kapják vissza pénzüket, hogy ne érje őket anyagi veszteség.
Ebben a vitában is csak Torgyán József kért szót, aki az Alkotmánybíróság ebben az ügyben hozott határozatát súlyos, szakmailag erősen kifogásolható hibának minősítette. Szabad György emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak véleménye erősen megoszlott ennél a határozathozatalnál. Egyetértett azzal, hogy a testületet szakmailag meg kell erősíteni.
Az Országgyűlés a módosító javaslat elfogadását követően ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett, nagy többséggel elfogadta a beterjesztett törvényjavaslatot.
Ezután került sor a földről szóló törvény módosítására. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 16:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (6. rész)
|
A földről szóló 1987. évi I. törvény májusi módosításának újabb kiegészítését Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében egyebek között azzal indokolta, hogy az akkori módosítás nem volt eléggé átgondolt. Szükség van ugyanis arra, hogy az elfogadott rendelkezések ne akadályozzák a lakóház építésére szolgáló telkeknek és az értékesítés céljára épített, építtetett és vásárolt ingatlanoknak a magánszemélyek részére történő elidegenítését, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanok jelzáloggal való megterhelését. Az államtitkár hangsúlyozta: a korábban kialakult mechanizmusok szerint az OTP és más bankok, állami építőipari vállalatok értékesítésre lakásokat építenek, illetve építtetnek; ezek elkészültük után állami tulajdonba kerülnek, majd főleg tanácsi elosztással magánszemélyeknek adják át őket. Másrészt a tanácsok ingatlanközvetítő szervei lakásokat vásárolnak magánszemélyektől. Évente több mint 30 ezer lakás értékesítése történik ily módon, s a forgalmazást megnehezíti a májusi törvénymódosítás. Ugyancsak gondot jelent - mondta Botos Katalin -, hogy a módosított földtörvény az állami ingatlanok megterhelését a vagyonellenőrző bizottságok engedélyezéséhez köti. Ez zavarokat jelent az állami vállalatok, s főként a mezőgazdasági üzemek pénzintézetekkel fennálló hitelezési kapcsolatában. A hatályos földtörvény ugyanis megnehezíti a magyar gazdálkodók 60-70 százalékának rövid lejáratú, valamint az összes cég középlejáratú hitelfelvételét, másrészt visszamenőleges hatállyal von el szerződésben rögzített zálogjogokat. Végül pedig általános jelleggel csökkenti a hitelek fedezeteként rendelkezésre álló vállalati vagyonok értékét.
A törvénymódosítást az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság egyaránt támogatta. Az általános és részletes vitában mindössze Szájer József (Fidesz) kért szót. A képviselő szerint a Parlament eddigi működését szimbolizálja, hogy egy néhány hete elfogadott törvényt ismét módosítani kell. Emlékeztetett: az akkori vitában indítványozta, hogy a törvényjavaslatot adják át a kormánynak a szükséges finomítás elvégzése végett. Megjegyezte, hogy az elhamarkodott törvénymódosítás eredményeként tömegével állnak januárban elhatározott lakásépítések, mivel az illetékes szervek visszatartják a tulajdoni lapokat.
A módosító javaslatot a képviselők 274 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (7. rész)
|
Ebédszünet után meggyorsult az Országgyűlés törvényhozó munkája. Az elnöki funkciót ellátó Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a napirend szerint a képviselők a bányászatról szóló 196O. évi III. törvény módosítását vitatják meg. Mivel a napirend előterjesztője, Bod Péter Ákos miniszter nem volt jelen, Pohankovics István államtitkár fűzött rövid kiegészítést az indítványhoz. Elmondta, hogy a kormány áttekinti azoknak az országos hatáskörű szerveknek az ügyét, amelyek közvetlen felügyelete a Minisztertanácshoz tartozik. E körbe tartozik az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség is, amelynek feladata elsősorban a bányaüzemek mukavédelmére és biztonságos üzemvitelére, az ásványi nyersanyagkészlet és bányavagyon, valamint a felszín megóvására vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése. Az újonnan létrehozott Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a jövőben gazdasági-technológiai minisztériumként is működik. Így elemi érdek fűződik ahhoz, hogy a műszaki fejlesztés és iparirányítás integrációját sikerüljön megvalósítani, amelybe beletartozik az energetika és a bányászat, valamint az ahhoz kapcsolódó biztonságtechnika integrációja. A javaslat szerint az OBF nem épül be az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szervezetébe, hanem annak irányítása alá tartozik. Így a felügyeletet a Minisztertanács tagjaként személyre szólóan az ipari és kereskedelmi miniszter látja. Az államtitkár a törvény módosításának sürgősségét azzal indokolta, hogy az új ipari és kereskedelmi miniszter feladatait véglegesíteni kellett, másrészt a Minisztertanács ügyrendjének meghatározása is szükségessé tette.
Az indítványt megtárgyalta a Gazdasági, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkésztő és Igazságügyi Bizottság is. Míg az előző elfogadásra ajánlotta a Tisztelt Háznak, az utóbbi nem támogatta. A törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújtott be Szalay Gábor (SZDSZ) képviselő, ám azt később visszavonta. A képviselő az eredeti törvényt élő anakronizmusnak mondta, amely nem felel meg a gazdasági követelményeknek, nem segíti a bányászat privatizációját, a külföldi tőke bevonását. Szűcs István (MDF) megerősítette az elhangzottakat, sürgetve a bányatörvény paragrafusainak mielőbbi megváltoztatását, az egységes iparfelügyelet mielőbbi megvalósítását. Erős szavakkal fogalmazott Mádai Péter (SZDSZ), kiemelve, hogy a kommunista társadalom kedves gyermekeinek minősített bányászok soha nem hagyták abba a munkát. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem történnek lépések a bányászok érdekében, annak beláthatatlan következményei lesznek. A mostani beterjesztés - mutatott rá - elodázása annak a felismerésnek, hogy a magyar szénbányászat katasztrofális helyzetben van. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (8. rész)
|
Az ország energiagondjai nem halogatható megoldást követelnek. A kormánypárti Szűcs István képviselőtársa felszólalását hatásvadászónak minősítette, s visszautasította az elhangzottakat. Szerinte a képviselőknek nem önmagukat kell a bányászok előtt mutogatniuk, hanem tettekre van szükség sorsuk jobbítása érdekében.
Több felszólaló nem lévén, Szűrös Mátyás szavazást rendelt el a törvénymódosítás ügyében. Az Országgyűlés 174 igen, 76 nem szavazattal és 1O tartózkodással elfogadta az indítványt. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (9. rész)
|
A kormányzó többség és az ellenzék képviselőinek szenvedélyes szócsatája jellemezte az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját. A válaszokban és viszontválaszokban sem szűkölködő polémiában egyes felszólalók többször súrolták a személyeskedés határát is.
Miután a törvényjavaslathoz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága módosító javaslatot nyújtott be, amit szükséges az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságnak, valamint az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságnak szerdán megtárgyalni, dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár kérte, hogy a törvényjavaslat előterjesztését a módosítással együtt a bizottsági megtárgyalás után tehesse meg. Ezt figyelembe véve az elnöklő Szűrös Mátyás általános vitára bocsátotta a kérdést, különös tekintettel az esetleg még felmerülő módosító indítványokra.
A vitában az ellenzéki képviselők többsége hangot adott azon kételyének, hogy időszerű-e egyáltalán a témában átmeneti törvényjavaslatot elfogadni. Fodor Gábor (Fidesz) kifejtette: mivel a törvényjavaslat mögött nem érez kiérlelt elképzelést, nem lenne szerencsés napirendre tűzni mindaddig, amíg ki nem alakul a nemzetbiztonsági törvény koncepciója. Ebbéli aggályuknak általában hangot adtak a szabaddemokrata képviselők is. A Magyar Demokrata Fórum részéről felszólalók viszont az átmeneti törvényi rendezés mellett érveltek.
Demszky Gábor (SZDSZ), a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke a bizottságban kisebbségben maradt véleményt ismertetve közölte: a bizottság négy tagja nem támogatja sem a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, sem pedig a többi nyolc tag által benyújtott módosító indítványt, amelynek lényege, hogy az átmeneti időszakban tárca nélküli miniszterre bíznák a biztonsági szolgálatok felügyeletét. Demszky - miként számos szabaddemokrata képviselőtársa is - úgy vélekedett, hogy kívánatos a felelősség közvetlen miniszterelnöki szinten való megtartása. Egyúttal sürgette a nemzetbiztonsági törvény kidolgozásának felgyorsítását, amelyben szükségesnek tartja megfelelőképpen elválasztani a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetőleg a katonai hírszerzés és elhárítás feladatkörét; meghatározni az Országgyűlés illetékes bizottságának felügyeleti kompetenciáját; tisztázni a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának garanciális szabályait, illetőleg a jogorvoslati jogköröket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Antall-kormány még nem tekintheti lezártnak a Duna-gate ügyet. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (10. rész)
|
Demszky Gábor utalt az előző Parlament által megbízott vizsgálóbizottság jelentésére, amely - mint mondta - szól arról, hogy ,,cinkosok vannak,,. A szóban forgó jelentés ugyanis kitér arra, hogy a Magyar Köztársaságban 1989. október 25. és december 5. között végzett alkotmányellenes lehallgatásokról, megfigyelésekről készült tájékoztató jelentésekből kapott Szűrös Mátyás, az akkori ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós akkori miniszterelnök, Pozsgay Imre volt államminiszter, Horn Gyula ex-külügyminiszter, Medgyessy Péter, a kormány volt elnökhelyettese, Kárpáti Ferenc volt honvédelmi miniszter, valamint az MSZP kormánytisztséget be nem töltő vezetői közül Nyers Rezső és Kovács Jenő.
Szabó Miklós (SZDSZ) hozzászólásában kifejtette: szerinte a terrorista-elhárító csoporton kívül nem lenne szükség külön belbiztonsági ezredre, ezért az eddig karhatalmi feladatokat ellátó állományt vagy szét kellene osztani a közbiztonsági rendőrségen belül, de még ennél is megnyugtatóbb megoldás lenne, ha a legénységet eltávolítanák a belügy kötelékéből. A képviselő a Forradalmi Rendőrezred további sorsával kapcsolatban nem találta elég megnyugtatónak Horváth Balázs belügyminiszternek az ezrednél tett látogatásakor elmondott szavait. Horváth Balázs erre reflektálva kifejtette: szerinte képviselőtársa félreinterpretálja akkori szavait, s nem veszi figyelembe azt, hogy akkor ő világosan szétválasztotta a rendőrezred karhatalmi, illetőleg terror- és kábítószerellenes funkcióját, s csupán utóbbi fenntartásának szükségességéről szólt. Egyúttal leszögezte: amíg miniszter marad, a rendőri ezred nem lesz politikai célokra felhasználva.
Szarvas Béla (MDF) tévesnek minősítette Fodor Gábor megjegyzését, miszerint a kormánynak nincs nemzetbiztonsági koncepciója, szerinte a főbb alapvetéseket már a törvényjavaslatnak a Nemzetbiztonsági Bizottságban történt megtárgyalásakor megismerhették a bizottság tagjai. A törvényjavaslat elfogadását az indokolja - tette hozzá -, hogy a miniszterelnök válláról le kell venni az átmeneti felügyelet felelősségét. Az ugyancsak MDF-es Baka András szintén azt fejtegette: a józan ész diktálja, hogy a felügyeletet az átmeneti időszakban ne a miniszterelnök lássa el, hanem a kormánynak egy olyan tagja, aki képes operatívan eleget tenni ennek a jogkörnek. Mécs Imre (SZDSZ) ehhez kapcsolódva leszögezte: az operatív felügyeletet valóban elvégezheti akár egy tárca nélküli miniszter is, azonban a politikai felelősséget mindenképpen a miniszterelnöknek kell vállalnia e szolgálatok tevékenységéért. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (11. rész)
|
Orbán Viktor (Fidesz) az MDF és az SZDSZ képviselőinek ,,pengeváltása,, után kifejtette: a Fidesz mély megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a kormány egyáltalán a Parlament elé merte terjeszteni a törvényjavaslatot. Szerinte az Országgyűlésnek már vannak kellemetlen tapasztalatai arra nézve, hogy egy átmeneti törvényjavaslat kapcsán a kormányzó többség a végleges elfogadásakor is visszautal egyes passzusokra, mondván: ezzel kész helyzet teremtődött. Rámutatott: óriási jelentősége van annak, hogy az átmeneti időszakban ki viseli a jogi és a politikai felelősséget a titkosszolgálatok tevékenységéért. Véleménye szerint ennek a felelősségnek a miniszterelnöki hatáskörből való kivonását szorgalmazó törvényjavaslat ,,jogalkotási csel,,. Hangsúlyozta: határozott különbséget kell tenni a jogi felelősség és a munkamegosztás között. A Fidesz frakcióvezetőjének szavait Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) utasította vissza, mondván, nem először fordul elő Orbán Viktorral, hogy csak egy mondatot kiragadva magyarázza meg egy törvényjavaslat későbbi hatását, holott az adott dolog igenis ki van fejtve, csak tovább kellene olvasni. Szűrös Mátyás a vita egyre parázslóbbá válását látva ekkor megjegyezte: megkéri képviselőtársait, hogy irodalmat ne ajánljanak egymásnak.
Talán a szenvedélyek lehűtését is szolgálta, hogy az általános vitát szüneteltetve választotta meg a Parlament a Legfelsőbb Bíróság új elnökét és a legfőbb ügyészt. A képviselők 302 igen szavazattal, 6 ellenében válaszották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt Pált, illetőleg 246 igen szavazattal, 54 ellenében legfőbb ügyésszé dr. Györgyi Kálmánt, akik ezután letették a hivatali esküt.
Ez sem csillapította azonban az állam- és közbiztonságról folyó vita indulathullámait. Haraszti Miklós (SZDSZ) azon véleményének adott hangot, hogy a Parlamentben mind ez idáig a miniszterelnöki hatalom fokozatos növekedésének lehettek tanúi a képviselők. Ezt szolgálták az alkotmánymódosítások, valamint más, az új Ház által elfogadott törvények. Hétfőn viszont a miniszterelnöki felelősség csökkentését szolgálta a bányászati törvény módosítása, s erre tenne kísérletet a biztonsági szolgálatok felügyeletének módosítását szorgalmazó törvényjavaslat is. A szabaddemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy a politikai felelősség efféle elhárításának kísérlete méltatlan egy újszülött demokráciához, a jogállam megteremtéséhez. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője visszautasította Haraszti Miklós szavait, amelyekből olyan mondanivalót vélt kicsengeni, hogy kétségbe vonja a kormány törvényelőkészítő tevékenységének jóhiszeműségét. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (12. rész)
|
A vitában szót kért Horn Gyula is, aki az MSZP nevében utasította vissza Demszky Gábornak a Duna-gate ügy vizsgálata kapcsán tett megjegyzéseit. A szocialista képviselő szerint az előző Parlament vizsgálóbizottságának jelentésében nem szól olyan, volt kormányzati tagok, illetve MSZP-vezetők kezébe került dokumentumokról, amelyeknek politikai jelentőségük volna. Erre viszont Demszky Gábor reagált úgy, hogy reméli: Horn Gyula nem azt akarta mondani, hogy a Németh-kormányt semmilyen felelősség nem terheli az ügyben. Hozzáfűzte: eltekintve a dokumentumok minősítésétől, egy demokratikus állam kormánya általában nem kiváncsi arra - főleg titkos eszközöket alkalmazva nem -, hogy az ellenzék mit csinál.
Kőszeg Ferenc (SZDSZ) szerint a törvényjavaslatot előkészítő apparátus titkon arra számított, hogy a Parlament figyelmetlen, s így átengedi a tervezetet. Szerinte a tervezet elgondolásai végrehajthatatlanok, amennyiben a katonai elhárítás és a katonai hírszerzés operatív felügyeletét a tárca nélküli miniszterre bízza. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen megoldás óhatatlanul megelőzné egy nemzetbiztonsági minisztérium létrejöttét. Aggályosnak ítélte, hogy a Parlament illetékes bizottsága nem tudja: az egykori belbiztonsági szolgálat emberei hová kerültek. Ám ennél is aggasztóbb, hogy a nemzetbiztonság területén dolgozó vezetők egy részének kapcsolata volt a KGB-vel. Ilkei Csaba (MDF) egyetértett azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság munkáját akadályozza a szilárd nemzetbiztonsági törvény hiánya, illetőleg az, hogy a titkosszolgálatok átszervezése még nem fejeződött be. Többször hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszak átmeneti megoldásokat követel. A titkosszolgálatok működéséért való felelősség kérdéséről szólva érthetőnek nevezte, hogy az ellenzék a miniszterelnök közelében igyekszik elhelyezni azokat az ,,aknákat,,, amelyek felrobbanhatnak, ugyanakkor a kormányzó pártoknak az az érdekük, hogy a miniszterelnök ne közvetlenül, hanem közvetve viselje a felelősséget.
Horváth Balázs ismételten szót kérve Haraszti Miklós felszólalására reflektált. Azt hangoztatta, hogy most már érti, miért vert fel nagy port Csurka István azon óhaja, hogy ne engedjék be a Parlamentbe a sajtót. Utalva Haraszti egyik megjegyzésére, leszögezte: sajnálja, hogy az SZDSZ képviselője a sajtót kívánja meggyőzni a kormánykoalíció helyett. Haraszti Miklós viszontválaszában csupán annyit mondott, hogy őt ,,különösen meggyőzte a miniszter Csurka Istvánra való hivatkozása, s ezért kéri a sajtót, tekintsenek el szavai közlésétől,,. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (13. rész)
|
Az általános vita végén ismét szót kérő Szarvas Béla és Szokolay Zoltán (MDF) az ellenzék képviselőinek megjegyzéseire igyekezett választ adni. Szarvas Béla például Orbán Viktornak válaszolva leszögezte: a törvényjavaslat beterjesztésével a kormány átmenetileg kíván rendet tenni, s a témára vonatkozó koncepcióját majd a nemzetbiztonsági törvény formájában terjeszti elő, de addig is fontosabb feladata az önkormányzati törvény beterjesztése. Mindketten visszautasították, hogy a politikai felelősség az átmeneti időszakban közvetlenül a miniszterelnököt terhelje. Szarvas Béla úgy fogalmazott: ,,Nincs szükség arra, hogy megrendezett színjátékkal buktassák meg a miniszterelnököt,,. Szokolay Zoltán pedig azt hangsúlyozta, hogy távlatilag amúgy sem a miniszterelnök közvetlen felügyelete alá rendelik majd a titkosszolgálatokat. Végezetül kifogásolta, hogy az SZDSZ a Duna-gate ügy kapcsán sokkal lojálisabb volt a Németh-kormánnyal, mint most az Antall-kormánnyal. Kőszeg Ferenc erre úgy reagált, hogy a kormánypárt a miniszterelnökért aggódik, ő viszont az országért. Szerinte a titkosszolgálatok ügye olyan fontos kérdés, hogy a politikai felelősséget az átmeneti időszakban igenis a miniszterelnöknek kell viselnie.
A vitában utolsóként képviselői minőségében felszólaló Szabad György (MDF) örvendetesnek ítélte, hogy az Országgyűlés a római jog figyelmeztetését - ,,ki őrzi az őröket?,, - a képviselők ennyire magukévá teszik. Hozzáfűzte: remélhetőleg ez a demokrácia féltéséből ered. A kérdés azonban az, hogy jól féltjük-e a demokráciát, s jól próbáljuk-e megvédelmezni? Elgondolkodtató azonban, hogy ha a miniszterelnök körül csoportosulnak a demokráciát védő erők, azzal megvédhető-e a demokrácia. Szerinte óvakodni kell attól, hogy a politikai végrehajtó hatalom fejének kezében összpontosuljon minden titkosszolgálattal összefüggő felügyelet. Nem minősítette helyénvalónak azt a megjegyzést, hogy a miniszterelnök adja le a szervezetek irányításának funkcióit, ugyanakkor tartsa meg a politikai felelősséget. Leszögezte: nem érez nagyobb veszélyt a demokráciára annál, mint hogy a politikai irányítás és az érte való felelősség különválik. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (14. rész)
|
Ezután Isépy Tamás vállalkozott arra, hogy röviden reagáljon az általános vitában elhangzottakra. Elöljáróban élcelődve jegyezte meg, hogy az ellenzék részéről először nevezték bátornak a kormányt, igaz ugyan, hogy a jelzőt csupán a törvényjavaslat előterjesztésében megnyilvánuló merészségre korlátozták. A továbbiakban utalt arra, hogy a kormányprogramban rövid távú, sűrgős intézkedést igénylő jogalkotási feladatok is szerepeltek, közöttük a nemzetbiztonsági törvény előkészítése is. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy e törvényt a Tisztelt Ház elé terjeszti. A túlzsúfolt nyári ülésszak napirendjét ezzel már nem terhelhették, így a szeptemberi törvényhozó munka feladatai között kerül a téma terítékre. S mivel a vitában aggályok merültek fel a törvényjavaslattal kapcsolatban, az államtitkár pontositotta annak szövegét. Eszerint a 4. paragrafusban meghatározott feladatokat a honvédelmi miniszter és a kijelölt tárca nélküli miniszter felügyelete alatt szolgáló nemzetbiztonsági szolgálatok végzik. Mint mondta: a félelem inkább a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó titkosszolgálatok ellenőrzését illette, ezért a polgári nemzetbiztonsági titkosszolgálatok irányítását a feladatra kijelölt külön kormánytag vállalná el, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletéről pedig a honvédelmi miniszter gondoskodna. E megosztás garantálná, hogy a felügyeleti jog nem koncentrálódik egy kézben. Emlékeztetett arra, hogy az év elején kirobbant lehallgatási botrány miatt vált szükségessé a miniszterelnök fennhatósága alá helyezni a felügyeletet. Időközben azonban a választások eredményeként létrejött a társadalom többségének bizalmát élvező parlament, amely megválasztotta a kormányt, s ilyen helyzetben semmi nem indokolja a titkosszolgálati felügyelet megerősitését. Kérte, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára.
Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Vörös Vince indítványa nyomán a képviselők a kérésnek megfelelően határoztak. Az elnök a módosító javaslatot kiadta megtárgyalásra az illetékes bizottságoknak, majd az ülésnapot bezárta. (MTI)
1990. június 25., hétfő 20:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|