|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kádár János Alapítvány
"Néhai Kádár János özvegye, Kádár
Jánosné Tamáska Mária Kádár János nevét viselő alapítványt tett,
melynek célja: olyan tudományos alkotómunka elismerése, mely a
legszélesebb tömegek felemelkedését szolgálja; azok elismerése, akik
az állami gondozásba vett gyermekek nevelését vállalják, mint
pedagógusok, illetve nevelőszülők; olyan állami gondozottak
tanulmányainak támogatása, akik felvételt nyernek valamely egyetem,
vagy főiskola nappali tagozatára.
A Kádár János díj összege 200.000 forint, az ösztöndíj
alapösszege havi 5.000 forint, mely évente kerül kiosztásra a
kuratórium döntése alapján.
"
BBC, Panoráma:
Amerikai gazdasági nehézségek Irak miatt
" Az Amerikai Nemzeti Bank magas kamatlábbal próbálja fékezni az
inflációt. Ennek évi rátája 4 és 5 százalék között mozog, amely
sokkal alacsonyabb, mint Angliában, de kétszerese a
nyugat-németországi és franciaországi infláció méretének. Márpedig
az amerikai kormány szerint a kamatláb lassítja le az amerikai
gazdasági életet.
Az olajárak körül mutatkozó bizonytalanság is káros hatással
van. Ha sokmillió amerikai csökkenti költekezését, az ebből származó
nagy pénzmegtakarítás komoly gazdasági pangást okozhat."
|
|
|
|
|
|
|
Miért nincs a magyar kormánynak földpolitikája?
|
-----------------------------------------------
München, 1990. június 24. (SZER, Földközelben) - Szép Zoltán telefoninterjúja következik:
- Rácz Sándorral, ismert magyar politikussal beszélgetek, akinek az a sajátos sors adatott meg, hogy munkás mivolta és munkás múltja ellenére kitűnően ismeri a falut. Jelenleg is falun él, Izsákon és ott végzi mindennapi munkáját.
A magyar kormány földpolitikájával kapcsolatban jelenleg mi a tapasztalatod?
- A kormánynak nincs földpolitikája, ugyanis vergődik a magyar földpolitikai kérdés. A meglévő állami szektor - az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek -, a politikai célokból kialakított gazdasági szerkezet vergődik a megújúlás fogalmával. Nekünk az az igényünk, hogy mivel erőszakkal hozták létre a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak egy részét, ezért amit erőszakkal hoztak létre Magyarországon azt meg kell szüntetni, hogy a sebeket be tudjuk gyógyítani. Mi nem azon vitatkozunk ma, hogy jól működik-e egy termelőszövetkezet vagy sem, hanem azon, hogy erőszakkal hozták létre.
Ha jól működik egy termelőszövetkezet azon a bizonyos területen, akkor majd az ott élő paraszti réteg a saját tulajdonával belép a termelőszövetkezetbe, ha pedig úgy érzi, hogy nem támogatják a termelőszövetkezetet, akkor kívül maradnak és önálló gazdálkodásba kezdenek.
- Ez a gyakorlatban annyit is jelente, hogy egy jól működő termelőszövetkezet további sorsát a tagság döntse el, ne pedig a vezetés? Ugye erre gondolt?
- A jól működő termelőszövetkezetekre is vonatkozik az, hogy meg kell újítani, hogy valóban szövetkezetté váljon, mert ezek terrorszervezetek voltak akkor is, ha jól működtek. Az egyszerű munkátvégző embernek nem volt becsülete ezekben a terrmelőszövetkezetekben sem. Olyanok voltunk a termelőszövetkezetben, mint a napszámos vagy a cseléd, valamikor az úri birtokon. (folyt.)
1990. június 24., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Miért nincs a magyar... - 1. folyt.
|
- Az egyik riportalanyunk azt mondotta múltkor, hogy a jól működő termelőszövetkezeteknek legalább a fele csak látszólag működött jól. Attól működtek jól, hogy komoly állami dotációkat kaptak.
- Így van. 40 milliárd évi dotációt kapott a mezőgazdaság, illetve a rosszul működő termelőszövetkezetek. Ezt az összeget, ha most ráfordítjuk a mezőgazdaságra, akkor máris óriási lépést tettünk. De engedjünk a 40 milliárdos anyagi támogatáshoz legalább ekkora mértékű szabadságot is, jót is, hogy a magyar paraszt visszanyerje a saját tulajdonát és a saját elképzelései szerint tudja megvalósítani a legjobb termelési rendszert, ami azon a területen, abban a klímában, azon a környéken alkalmazható.
- A parasztság önszerveződését hogyan érzékeled Izsákon?
- Az érdeklődés nagy - de mégis nagyon visszafogottan lépnek be a pártokba. Főként a Kisgazdapártba, mert a termelőszövetkezet tartja birtokában az egész községet nálunk. Ezt akarjuk megszüntetni, hogy ez a monolítikus uralma megszűnjön a TSZ-elnöknek. Sajnos mostmár az új hatalom érdemrendet adományozott neki, pedig a falu határa tönkre van téve és parlagon fut.
A lényeg az, hogy még további nagyon sok segítőmunkára van szükségünk ahhoz, hogy az egyszerű TSZ-dolgozó, aki nem visz be földet a termelőszövetkezetbe, ne féljen attól, hogyha visszaadják a földeket és fölszámolják a termelőszövetkezeteket, ő ugyanúgy földhöz fog jutni.
Nagyon sok gazdátlan szabad terület van, amit az önkormányzatoknak kötelességük, hogy odaadjanak olyan embereknek, akik képesek önálló gazdaságban vállalkozni. Akik nem képesek erre, sosem féljenek, mert az önkormányzat rendszerén belül az ő foglalkoztatásuk az elsődleges kérdés. Nem azt akarjuk elérni, hogy a nagy vagyonú embereket támogassuk, hanem azt, hogy a legszegényebb réteget biztosítsuk emberi élethez méltó megélhetéssel. (folyt.)
1990. június 24., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Miért nincs a magyar... - 2. folyt.
|
- Ne, ez ellen küzdünk.
- Tehát amit most elmondtál, ez nem csupán a magad véleménye, hanem azoknak a munkástanács-tagoknak is, akik veled együttműködve...
- Ma Magyarországon a paraszti munkát végző emberek körében is szerveződnek munkástanácsok. Hála Istennek. Csak azt javaslom, hogy minél több szerveződjön, hogy minél egységesebb legyen az álláspontunk.
A mezőgazdaságban a paraszti rétegnél mégis inkább a pártok dominálnak, nem a munkástanácsok. A pártok is összefognak egy-egy községben és közös gondjaikat együtt akarják megoldani. Összejárunk és beszélünk arról, hogy a földrendezést milyen módon kell kezelnünk, hogy megoldjuk: milyen legyen ennek a technikája? +++
1990. június 24., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|