|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Külföldi bankok Magyarországon - Mikor válhat Budapest kelet-
közép-európai pénzügyi központtá? (1. rész)
|
1990. augusztus 22., szerda - Az utóbbi két évben jelentősen
megnőtt hazánkban a külföldi bankok száma. Megjelentek az országban
a világ legjelentősebb bankjai között számontartott pénzintézetek
is. A külföldi bankok egy része vegyesvállalati formában
kapcsolódott be a magyar pénzintézeti rendszer átalakításába, számos
külföldi bank pedig képviseletet nyitott Budapesten, mivel fontosnak
tartja, hogy ebben a közép-kelet-európai országban jelen legyen.
Az első, többségében külföldi tulajdonban lévő vegyesbank - a Közép-európai Nemzetközi Bank 1979-ben alakult a Magyar Nemzeti Bank, az olasz Banca Commerciale Italiana, a nyugatnémet Bayerische Vereinsbank, az osztrák Creditanstalt-Bankverein, a francia Société Générále, a japán The Long-Term Credit Bank és az ugyancsak japán Taiyo Kobe Bank részvételével. Ezt az első és sokáig egyetlen vegyesbankot a Citibank Budapest követte 1985-ben, amelyet az amerikai Citibank Overseas Investment Corporation hozott létre a magyar Központi Váltó- és Hitelbank Rt.-vel. A Citibank ma már jól csengő név a külföldi pénzpiacokon. A megjelenése egyben fontos jeladás is volt volt: felgyorsult a hazai bankrendszer átlakulása. Ennek egyik jeleként a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a nyugatnémet DG Bank, az osztrák Raiffeisen Zentralbank, valamint hat magyar bank illetve szervezet részvételével már két évvel később megalakult az Unicbank Rt.
A nagy áttörés azonban 1989-ben, illetve 1990-ben következett be, amikor is sorra alakultak az új vegyesbankok. Az osztrák Creditanstalt-Bankverein, amely tíz évvel korábban alapítóként részt vett a Közép-európai Nemzetközi Bank létrehozásában, szükségesnek látta új vegyesbank kialakítását. A Budapest Bankkal közösen alapított pénzintézet, a Creditanstalt Rt. általános kereskedelmi bankként működik. Az olasz Instituto Bancario San Paolo di Torino a korábban csak magyar tulajdonban lévő Interbankban szerzett részesedést, s a pénzintézet nevet változtatva jelenleg Inter-Európa Bank Rt.-ként ismert. Ugyancsak részben külföldi tulajdonba került az Általános Értékforgalmi Bank Rt., részvényeinek 50 százalékát Andrew Sarlós, magyar származású kanadai üzletember befektetőtársasága vásárolta meg. (folyt. köv.)
1990. augusztus 21., kedd 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Külföldi bankok Magyarországon - Mikor válhat Budapest kelet-
közép-európai pénzügyi központtá? (2. rész)
|
Európai, amerikai pénzintézeteken kívül legújabban a dél-koreai befektetők is megjelentek Magyarországon. Hosszú, több mint egy éves előkészítő munka után a dél-koreai Daewoo Securities a Magyar Hitel Bankkal együttműködve létrehozta az Investrade Rt.-t. Ez a vegyesvállalkozás egyaránt működik kereskedelmi cégként és befektető társaságként.
Nő a bankképviseletek száma is. Megjelent Budapesten az olasz Banco di Sicilia, a francia Banque Nationale de Paris és a Credit-Lyonnais, a nyugatnémet Deutsche Bank, a libanoni Fransabank, a jugoszláv Ljubljanska Banka, valamint a Szovjetunió Külgazdasági Bankja.
Az érdeklődés továbbra is jelentős, sőt növekvő. A külföldi és a magyar bankok közötti tárgyalások egy része az év elején megszakadt, mivel a lelépő Németh-kormány úgy gondolta: ezeket az ország jövőjét hosszú távon megalapozó döntéseket már az új vezetésnek kell meghoznia. A jelek szerint ha ezt a bankprivatizációra hozott moratóriumot feloldják, a külföldi bankok térnyerése Magyarországon gyors ütemben tovább folytatódhat, s ez egybevág az új pénzügyi vezetés azon hosszú távú célkitűzésével, hogy Budapest Közép-Kelet-Európa pénzügyi centrumává váljon. Ehhez viszonylag kedvezőek a feltételek, hiszen a térségben a bankrendszer átalakítása s a privatizáció Magyarországon haladt leginkább előre. Hazánk helyzete abból a szempontból is kedvező, hogy egyre inkább betölti a híd szerepét Kelet és Nyugat között, a nyugati cégek, a befektetők figyelme ugyanis Magyarországon keresztül, de tagadhatatlanul a Szovjetunióra irányul.
A bankprivatizáció folytatását egyelőre azonban akadályozza, hogy számos alapvető kérdésben a kormány még nem alakította ki álláspontját. Még el kell dönteni, milyen részesedést szerezhetnek a külföldi bankok az ország gazdaságát jelentős részben ellenőrző legnagyobb kereskedelmi pénzintézetekben, továbbra is megmaradjon-e a külföldi befektetők által létrehozott vegyesbankok adókedvezménye, vagy e téren nem indokolt különbséget tenni. (MTI)
1990. augusztus 21., kedd 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|