 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
 |
Japán vállalatok Kelet-Európában (1.rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 199O. augusztus 22. szerda /MTI-tud./ - A ,,nagy
kelet-európai piac,, kiaknázására induló japán vállalatok közül mutat
be néhányat a második legnagyobb japán napilap. A kilencmilliós
példányban megjelenő Mainicsi Simbun a Kao társaság, Japán egyik
legnagyobb mosóporgyártójának, a Minoltának, a Suzukinak példájan
érzékelteti az üzleti gondokat, és az összkép biztató benyomást kelt
az olvasóban a magyar lehetőségeket illetően.
A szovjet olajipari minisztérium illetékesei nagy lelkesedéssel
fogadták egy mosóporgyártó óriásüzem felépítésének tervét a hetvenes
évek végén, mert a moszkvai olimpián jó minőségű mosóporral akarták
fogadni a külföldi versenyzőket. Nem hallgattak azonban a japán
érvekre, hogy tudniillik ésszerűbb több kisebb üzemet, a
fogyasztókhoz közelebb telepíteni, mert tetemesek a mosópor
szállítási költségei. A szovjetek kitartottak a 200 ezer tonna
kapacitású mamutüzem felépítése mellett, mondván: ,,nem számítanak a
több ezer kilométeres távolságok, a Szovjetunióban tonnánként
egységesen hat rubel a szállítási tarifa,, - írja a lap a Kao cég
kálváriájának kezdeteiről szólva. Ekkor még nem gondolta senki a
japán cég vezérkarában, hogy 13 évvel később tudják csak tető alá
hozni a létesítményt. A 45 millió dolláros szerződést ugyan
megkötötték, de közbejött az afganisztáni bevonulás, márpedig a
szovjet építkezéseken a katonák pótolhatatlan munkaerőforrást
jelentenek. A legtöbben ekkor úgy vélekedtek a japán vállalatnál:
,,valódi üzletet aligha lehet kötni a szovjetekkel,,. Végül is a
peresztrojka kezdetétől, majd 1987-től, a vegyesvállalati törvény
közzétételétől felgyorsult az építkezés. A novomoszkovszkiji
vállalkozás azonban ezután is a merev hierarchia korlátaiba ütközött:
más-más hatóságok ellenőrizték az építkezést, mások a kísérleti
üzemelést. Emiatt csak tavaly fejezhették be az építkezést. ,,A
bürokrácia akadályozza az előrelépést, túlságosan sok az akadály,
amelyen megbuknak az egyéni kezdeményezések,, - foglalta össze 13 év
alatt szerzett szovjetunióbeli tapasztalatait a Kao társaság
fejlesztési részlegének vezetője. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd 20:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|