 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1990. február 23., péntek - Pénteken a SZOT székházában
ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács. A kormány, valamint
a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteinek fóruma
elsőként a foglalkoztatási helyzetről tárgyalt. Kemenes Ernő, az
Országos Tervhivatal elnöke hazánk és a szocialista országok közötti
kereskedelmi tárgyalásokról adott tájékoztatójában a foglalkoztatási
feszültségek élesedését vetítette előre. A szovjet exportlehetőségek
korlátozása mellett ugyanis az is zavarokat okozhat a magyar
vállalatok termelésében, hogy szocialista partnereink egy része -
főként Csehszlovákia és Lengyelország - az ipar gondjai miatt
várhatóan csökkenti kivitelét, s a szovjet energiaszállítások is
elmaradhatnak a tervezettől. A hiányzó termékeket viszont
konvertibilis behozatallal nem tudjuk majd pótolni, mert erre nincs
pénz. A várható gondok enyhítésére, a piacváltás segítésére a
kormány már tett intézkedéseket, ugyanakkor áthidaló megoldásokat
keresve tovább folytatja tárgyalásait az érintett szocialista
országokkal.
Mindez az OT számítása szerint legrosszabb esetben azt
jelentheti, hogy ipari termelésünk az előirányzathoz képest - amely
már eleve elmarad a tavalyitól - további 2-2,5 százalékkal csökken.
Ennél rosszabbnak ítélte meg az ipar kilátásait Martos István, a
Gazdasági Kamara alelnöke. A probléma hatását a foglalkoztatás
alakulására a szakszervezetek kedvezőtlenebbnek tartották, mint a
Tervhivatal elnöke, aki szerint mindez nem növelné lényegesen a
munkanélküliek idén 50 ezresre jelzett táborát.
Ezzel összefüggésben Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal elnöke bejelentette: a folyamat figyelemmel
kísérésére tárcaközi bizottságot hoztak létre, amely szükség esetén
javaslatot tehet a kormánynak a foglalkoztatási eszközök
kiegészítésére, a Foglalkoztatási Alap emelésére. Ugyanakkor azoknál
a gazdálkodó szervezeteknél, ahol a létszámleépítés a dolgozók
jelentős részét érinti, válságcsoportokat fognak működtetni. Kemenes
Ernő ígéretet tett arra, hogy a tárgyalások fejleményeiről
tájékoztatja az OÉT tagszervezeteit.
A megállapodásra váró kérdések sorában az OÉT döntött arról,
hogy a munkáltatók sorkatonai szolgálatukat teljesítő, vagy
gyermekgondozási szabadságon lévő dolgozóiknak havi átlagbérük
háromszorosát, de legalább a mindenkori minimális bér háromszorosát
kötelesek kifizetni, a céget jogutód nélkül számolják fel.
(folyt.köv.)
1990. február 23., péntek 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2.rész)
|
Ezt a térítést azok is igényelhetik az állandó lakóhelyük szerint
illetékes munkaerő-közvetítő szerveknél, akiknek sorkatonai
szolgálata, illetve gyermekgondozási szabadsága még csak ezután jár
majd le, de munkáltatójuk már jogutód nélkül megszűnt. Halmos Csaba
vállalta, hogy egy hónapon belül az OÉT elé terjeszti a kormány
álláspontját e rendelkezés kiterjesztéséről az úgynevezett jogi
állományban más jogcímen lévő dolgozókra is. Ekkor térnek vissza a
szakszervezeteknek arra a felvetésére, hogy a járandóság
kiszámításakor vegyék figyelembe azt is, hogy mennyivel nőttek a
bérek a dolgozó távolléte alatt. Ugyancsak akkor tárgyalják meg a
KIOSZ és a KISOSZ képviselőjének azt a javaslatát, hogy e térítések
mindenkor a Foglalkoztatási Alapot terheljék.
Napirendre került a vezetők érdekeltségi rendszerének kérdése
is. Ezzel kapcsolatban hosszas vita után az az OÉT-ajánlás
született, miszerint: tekintettel a társadalomban tapasztalható
feszültségekre, a magasabb beosztásban lévő vezetők alapbére csak
oly mértékben növekedjék, mint az általuk vezetett szervezetben
dolgozóké. Prémiumuk pedig lehetőség szerint ne legyen több
alapbérük másfélszeresénél. A Kamara indítványa alapján az OÉT
tagjai megállapodtak abban, hogy kezdeményezik a kormánynál annak a
rendeletnek a módosítását, amely szerint a vezetők nem kaphatnak
tizenharmadik havi fizetést. A tapasztalatok szerint ugyanis néhány
vállalatnál a jutalmak év közbeni csepegtetése helyett már áttértek
a tizenharmadik havi bérfizetés rendszerére, amit egyébként az OÉT
már korábban ajánlott. A jelenlévők azt tartották méltányosnak, hogy
ebben a gazdasági vezetők is részesedhessenek.
Az OÉT szakértői vizsgálatok alapján döntött arról, hogy
javasolja a kormánynak Egercsehi és Recsk, valamint Bátonyterenye és
Ózd térségének foglalkoztatási szempontból kritikus körzetté
nyilvánítását. A téma tárgyalásakor többen felhívták a figyelmet
arra, hogy ezzel az intézkedéssel a foglalkoztatási alapból e célra
idén rendelkezésre álló egymilliárd forintból a számítások szerint
már most mintegy 700 millió forintot lekötnének. Halmos Csaba
szerint viszont ez az összeg a lehetőségek ésszerű kihasználásával
csökkenhet.
Bár a többség egyetértett azzal, hogy az érintett
szakszervezetek javaslatára ne kössék adóhoz a textil-, a
textilruházati, valamint a bőr-, a szőrme- és a cipőiparban a bérek
növelését, a kormány megvétózta azt. Hosszú és szenvedélyes vita
után mondta ki a kormány nevében a vétót Kemenes Ernő, aki elismerte
ugyan e területek rossz bérhelyzetét, de - mint mondta - ezen az
alapon akár az egész iparról is tárgyalhatnának. (folyt.köv.)
1990. február 23., péntek 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (3. rész)
|
Amellett érvelt, hogy a jelenlegi szabályok minimális korlátozást
jelentenek etekintetben, s különféle érdekekre hivatkozva nem
tartotta tanácsosnak visszacsempészni egy olyan bérszabályozás
elemeit, amely már korábban is működésképtelennek bizonyult. Mások
viszont kitartottak amellett, hogy kísérletképpen legalább ezeken a
területeken teljes mértékben liberalizálni kellene a
bérgazdálkodást, mert az itt semmiféle kockázattal nem járna. A
javaslat támogatói megegyeztek abban, hogy ezt a kísérleti
lehetőséget felvetik az Országgyűlés következő ülésén.
Ha nem is talált következetes elutasításra, de késedelmet
szenved a gyógyszerészeti vállalatok 16 százalékos adómentes
béremelési követelése. A javaslat előterjesztői azzal érveltek, hogy
az érintett vállalatok is a közszolgáltatásban dolgoznak, ahol éppen
a munka jellegére való tekintettel már többen is részesültek hasonló
kedvezményben. A kormány részéről Kemenes Ernő ezt az
összehasonlítást is vitatta, de mindaddig nem akart állást foglalni,
amíg véget nem érnek a gyógyszeráremelésről folytatott tárgyalások.
Ezért kötelezettséget vállalt arra, hogy a tárgyalások befejeztével,
de még a kormány mandátumának lejárta előtt az OÉT-ben ismét
megvitatják a gyógyszerészek javaslatát.
Az OÉT több kérdésben is konzultációt folytatott, így például a
bérhitelezés problémáiról. A szakszervezetek már egy korábbi
OÉT-ülésen is garanciát kértek arra, hogy a dolgozók a Munka
törvénykönyvében biztosított joguknak megfelelően, minden esetben
megkapják bérüket. Kemenes Ernő arról számolt be, hogy a
fizetésképtelen vállalatok bérhitelezési problémájának megoldásáról
tárgyaltak a bankokkal. Megállapodtak abban, hogy a felszámolási
eljárás kezdeményezése és közzététele közötti időszakban a bérek
hitelezésére a Magyar Nemzeti Bank külön refinanszírozási keretet ad
a kereskedelmi bankoknak. A szakszervezetek és a Kamara szerint ez
viszont csak a tartósan fizetésképtelen vállalatoknál nyújt
megoldást a dolgozók kifizetésére, változatlanul rendezetlen a
helyzet azoknál a vállalatoknál, amelyek azért nem tudnak bért
fizetni, mert vevőik is tartoznak nekik. Ezért Martos István
felvetette: ha ilyen esetekben a kereskedelmi bankok nem vállalják a
bérek meghitelezését, akkor fizessen az MNB. Kemenes Ernő viszont
azzal utasította el ezt a javaslatot, hogy az állam nem kötelezheti
a bankokat, így garanciát sem tud vállalni. Arról viszont beszámolt,
hogy milyen kezdeményezéseket tettek a vállalatok sorbanállása
miatti likviditási probléma megoldására. Vizsgálják: a sorbanálló
vállalatok közül melyiket kell ,,kimozdítani,, ahhoz, hogy a többiek
is mozdulni tudjanak. (folyt.köv.)
1990. február 23., péntek 20:11
|
Vissza »
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (4. rész)
|
Tárgyaltak a MÁV-nál, a BKV-nál és a Volánnál folytatott
vizsgálatok eddigi tapasztalatairól is. Mint ismeretes, az OÉT
kezdeményezte e vállalatok helyzetének vizsgálatát, amikor
kedvezményes béremelési lehetőségükről döntött. A vizsgálatok célja:
forrásbiztosítás ahhoz, hogy az érintettek élhessenek e
kedvezménnyel. A tapasztalatok alapján február végén kerül sor
középszintű érdekegyeztető tárgyalásra, s az érintett vállalatok
ügye csak akkor kerül vissza az OÉT-hez, ha nem tudnak
megállapodásra jutni. (MTI)
1990. február 23., péntek 20:13
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib2005 sz. hírre
|
A mai mtib2005 sz. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (1.
rész) című hírünk 4. bek. utolsó sorában a szöveg helyesen:
... kifizetni, ha a céget jogutód...
------
(MTI)
1990. február 23., péntek 20:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|