|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (2. rész)
|
A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP) ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a bizottság modellezte a középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választási rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd a mandátumok az egyéni választókerületekben és a megyei listákon, továbbá kontingenst hagy a töredékszavazatok visszaszámlálására. A modellezés során kiderült, hogy a kis megyékben keletkezhetnek aránytalanságok. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket - érintetlenül hagyva a bizottság ajánlotta a kompenzációra fenntartott helyek számának növelését. Ennek fényében a Parlament létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok közül 152 egyéni választókerületekben, 152 megyei, fővárosi listán dőlne el, 70 mandátumot pedig meghagynának a töredékszavazatok összeszámlálása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással megszüntethetők a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak kidolgozta a megyei listán, illetőleg az országos kompenzációs listán való indulás feltételeit. Ennek értelmében megyei listát a párt állíthat, amely a megyében az egyéni választókörzetek 25 százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való részvétel feltétele hét megyei lista állítása. Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. A bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy a törvényjavaslatban két vázlatot kellene a Parlament elé terjeszteni. Ezek egyike azt tartalmazná, hogy jelöltet pártok és állampolgárok állíthatnak. Ezt a másik verzió kibővítené a társadalmi szervezetek és mozgalmak jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a szervezetek állíthassanak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. Így eleget tesznek az olyan követelményeknek, mint a vagyon átvilágíthatósága, illetőleg a zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályát annak, hogy szervezetek is indulhassanak a listán. Ugyanakkor megjegyezték, hogy továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy az ilyen feltételeknek eleget tenni nem tudó szervezetek - például a munkahelyeken működő érdekvédelmi szervezetek - egyéni indulókat támogassanak. Az elmondottakra hivatkozva az EKA úgy foglalt állást, hogy nem lenne célszerű a törvényjavaslatban kétféle változatot a parlament elé terjeszteni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 18:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|