 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita
után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem
szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely
funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van
abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a
bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb
államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását
azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is
elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint
nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a
minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel
kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és
államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit
kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament,
illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak
egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az
alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek
közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de
indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy
csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben
ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik
arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók
feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből.
Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek
egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után
meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a
polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk.
A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését
visszautalták a szakbizottsághoz.
Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi
vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag
vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA)
javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet
deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy
egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a
kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona
jelenlétében történjenek.
Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a
televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen
tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az
MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja
segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|