|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Éles vita az elektori fórumon címmel a Hajdú-Bihari Napló hétfői száma arról tudósít, hogy szombaton kongresszusi küldöttjelölt-állító tanácskozást tartott Debrecenben az MSZMP városi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői - a párttagság előzetes véleményére alapozva - harmincnégy nevet tartalmazó jelöltlistát állítottak össze, amelyből Debrecen párttagsága szavazással dönti majd el, ki legyen az a huszonhét küldött, aki az MSZMP debreceni tagjait képviseli az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
Az indulatoktól addig sem mentes jelöltállító tanácskozáson akkor robbant ki éles vita, amikor a debreceni reformkörök képviselője a küldöttjelölt-listára javasolta Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Elnökségének tagját. Többen kifogásolták a jelölés módját - Pozsgay Imre neve ugyanis nem szerepelt az előzetes jelöltlistán -, s szóvá tették azt is, hogy az államminiszter nem vett részt a jelöléséről döntő tánácskozáson. Szép számmal akadtak, akik politikai programja miatt támadták a pártvezetőt, míg a párt reformpolitikáját vállaló kommunisták egyértelműen mellette érveltek. Végül szavazással döntött a testület, s nagy többséggel a kongresszusi küldöttjelöltek közé választotta Pozsgay Imrét. Az MTI debreceni tudósítója hétfőn telefonon érdelődött Pozsgay Imrétől, hogy vállalja-e a debreceni jelölését, s mi a véleménye a személyét érintő, a megyei lapban nyilvánosságra hozott vitáról? A pártelnökség tagja elmondta: ő maga is csak a Hajdu-Bihari Napló hétfői tudósításából értesült arról, hogy kongresszusi küldöttjelöltnek javasolták Debrecenben. A reformkörök javaslatáról előzőleg nem tudott, azt ő nem kezdeményezte. Pozsgay Imre szerint akik ezt tették, bizonyára jó szándékkal tették. Pozsgay Imre az eljárás módja és a személye körül kibontakozott vitát természetesnek, a mai nyílt közéletet tükrözőnek tartja. (folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|