|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 2. folyt.
|
- Az előbb kimondtad azt a két nagy szót, hogy történelmi periódus Magyarország életében. Nyugaton többnyire reformfolyamatnak nevezik, amikor Magyarországról beszélnek, Lengyelországról, adott esetben a Szovjetunióról is. Ami érdekelne, hogy véleményed szerint mi a motorja tulajdonképpen ennek a folyamatnak? Mi az, ami hajtja előre? A társadalom nem aktivizálódott még olyan mértékben, hogy a társadalmi motorra lehetne hivatkozni. Megkockázatatom a magam véleményét: én úgy érzem, hogy az indító erő feltétlenül az volt, ha ezt erőnek lehet nevezni: a párt önbizalmának a széthullása, szétesése, a hatalom önbizalmának a végzetes megingása. És ez indította el, és még ma is jelentős részben ez az egyik erő, ami ezt a folyamatot előre viszi. Mi a te véleményed? - Kétségtelenül egyik tényezője annak az átalakulásnak, ami ott történik most, a párt önbizalomvesztése. Emellett még nagyon sok olyan faktort lehetne megnevezni, amely elképzelhető, hogy részt vesz ennek a folyamatnak a hátterében. Elképzelhető, hogy még nagyon sok hasonló tényezőt meg tudnánk nevezni. Ha nagyon őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy nem tudom, hol húzódnak a társadalom tartalékai. Én elhittem azt, amit az ellenzék és az emigráció mondott. Elhittem, hogy ezt a társadalmat depolitizálták apró kis juttatásokkal, konzum-javakkal, konzum-értékekkel megvásárolták. Elhittem azt, hogy ennek a társadalomnak már van veszítenivalója, és ezért nem alkalmas egy forradalmi átalakulás hordozójának lenni. Elhittem, hogy az átlagéletkora már túl öreg ahhoz, hogy egy forradalom országa lehessen, mert vannak ilyen elméletek is, hogy minél kisebb egy országban az átlagéletkor, annál valószínűbb egy forradalmi folyamat létrejötte. Nos, mindezt elhittem másokkal együtt, akiket gondolom, hogy ugyanolyan meglepetésként ért az, hogy a társadalom egy ilyen politikai tetszhalál állapotából képes volt talpra állni, rosszul használtam a múlt időt: képes. Ezekben a pillanatokban áll talpra. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|