|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen
|
1989. szeptember 29., péntek - Népszavazás döntsön a Munkásőrség feloszlatásáról, az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról, a pártok munkahelyi jelenlétéről és arról,hogy a köztársasági elnöki intézményt az országgyűlési választások után vezessék be. Többek között ezeket követelték pénteken a főváros különböző helyszínein tartott tömegdemonstrációkon az SZDSZ és a Fidesz képviselői.
Hodosán Róza, az SZDSZ nőbizottságának tagja, a Bem-téri rendezvény szónoka arról szólt, hogy nem szándékuk a gyűlöletkeltés és a fenyegetőzés. Egy erőszaktól és agresszivitástól mentes félelem nélküli hazát szeretnének. Szükségesnek mondta, hogy a munkásőrség váljék meg fegyvereitől és tagjai csak a munkahelyeken tevékenykedjenek. A jelenlévő mintegy 250 fős tömeghez ezt követően Szántó György, az MSZMP Budapesti Reformkörének képviselője kísérelt meg szólni, nem sok sikerrel. A közbekiáltások, hangos nemtetszés nyilvánítások ebben megakadályozták. Az SZDSZ aktivisták a gyűlés közben aláírásgyűjtő akciót kezdtek, hogy elérjék az általuk meghatározott négy kérdés népszavazásra bocsátását. A Bem-téren összegyűltek egy része ezt követően átvonult a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Somló úti székháza elé, hogy átnyújtsa petícióját. Az újabb csatlakozókkal mintegy 800 főre növekedett tömeghez előbb Lévai Levente, az SZDSZ, majd Deutsch Tamás, a Fidesz képviselője szólt. Főként a munkásőrség feloszlatásának szükségességét hangsúlyozták, javasolva, hogy a munkásőrség legyen fegyver nélküli baráti társaság. Tagjai közül azok, akik továbbra is szeretnének hasonló feladatokat ellátni, lépjenek a néphadsereg és a rendőrség kötelékébe. Az egybegyűltek eközben olykor meglehetősen szélsőséges hangnemben fejezték ki a munkásőrség iránti ellenszenvüket. A felszólalásokat követően átadták a követeléseiket tartalmazó petíciót a munkásőrség képviselőinek. Borzák Lajos, a munkásőrség szóvivője átvette a petíciót, s többek között kifejezte reményét, hogy a nép, a Parlament és a kormány megnyugtató módon rendezni fogja a munkásőrség helyzetét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen (2. rész)
|
A fővároshoz hasonlóan vidéken is számos tüntetésen tiltakoztak a Munkásőrség ellen, illetve jogutód nélküli feloszlásáért. Az érdeklődés azonban meglehetősen mérsékelt volt. Szegeden, ahol már csak a szemerkélő eső miatt is állandóan változott a kezükben két szál virággal érkező résztvevők személye, átlagosan körülbelül ötvenen tartózkodtak állandóan a Munkásőrség Komócsin Zoltán téri székháza előtt. Meghallgatták a demonstráció szervezőinek, a Fidesz és az SZDSZ városi szervezetének a Munkásőrségnek címzett, s többszörösen felolvasott levelét, amely szerint az ideális az lenne, ha a Munkásőrséget megszüntető parlamenti határozat csak szentesítené azt a jogi szempontból már ténylegesen fennálló állapotot, hogy a Munkásőrség felszámolta önmagát, a tagjai letették a fegyvert és kiléptek a kötelékéből. A tüntetés szervezői egy vakolókanalat és egy szál rózsát tartalmazó ajándékcsomag kíséretében írásban is átadták követeléseiket Körmöczy László munkásőr egységparancsnoknak. A vakolókanállal azt akarták szimbolizálni, hogy a munkásőrök ezentúl ne fegyverrel építsék a szocializmust, hanem polgári munkaeszközökkel. A parancsnok megígérte, hogy a levelet feletteseihez továbbítja. A tüntetés alkalmából a szervezők aláírásokat is gyűjtöttek azoknak a javaslatoknak a támogatására, amelyekről a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon született megállapodás aláírását elutasító szervezetek népszavazást kívánnak. Lényegében hasonló módon zajlottak le a Munkásőrség feloszlatásáért rendezett tüntetések az ország több más településén is. A legtöbben, mintegy ezren, Szekszárdon kapcsolódtak be az eseményekbe, s írták alá az említett követléseket tartalmazó íveket. A Himnusz eléneklésével befejeződött szombathelyi tüntetésnek körülbelül négyszáz résztvevője volt, Miksolcon kétszázötvenen - többségükben fiatalok - emelték fel szavukat azért, hogy szeptember 29, a jelenlegi fegyveres erők napja a jövőben honvédség napja legyen. Gyöngyösön és Kaposvárott mintegy kétszázan vonultak az utcára. Győrött és Egerben száz körül volt a tüntetők száma. Zalaegerszegen, Kaposvárott és Nyíregyházán körülbelül ötvenen vettek részt a tüntetésen. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 21:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|