|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Az EKA a választások nyilvánosságáról (1. rész)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - A háromoldalú politikai tárgyalásokon szerdán középszinten konszenzus született a választójogi törvényről, azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább. A választások nyilvánosságáról folyó tárgyalásokról, s az ezzel kapcsolatos EKA-elképzelésekről Haraszti Miklós tájékoztatta az MTI munkatársát.
A kampányidőszak alatti médiaügyeket a nyilvánosság általános kérdéseivel foglalkozó (I/5-ös) bizottságból a választási témákat áttekintő (I/3-as) munkabizottsághoz utalták át. A felek megállapodtak abban, hogy a kampányidőszak tág értelemben 90 napos, tehát a jelöltállítási időt is magában foglalja. A szabályozás erre a szakaszra is érvényes lesz, igaz másképpen mint az utolsó harminc napra. A szakbizottságban az MSZMP delegációja előterjesztett egy tervezetet, amely kizárólag a sugárzó médiákra (rádió, televízió) vonatkozott. Az MSZMP eredeti elképzelése ugyanis az volt, hogy más jellegű tömegkommunikációs eszközöknél nem szükséges a szabályozás. Az ellenzék tárgyalási alapnak elfogadta az MSZMP indítványát, ám jelezte, hogy az írott sajtót is be kell vonni ebbe a szabályozásba, különös figyelmet fordítva az MTI-re. Egyelőre a sugárzó médiákkal kapcsolatos indítványt tárgyalják. Megállapodás született azonban abban, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó megegyezés csak akkor válik véglegessé, ha a kidolgozott elveket az írott sajtóra is érvényesítik - mondta az EKA képviselője. - A munkába véleményezési joggal bevontuk a három nemzeti intézmény: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI vezetőit, valamint a MUOSZ-t, a Nyilvánosság Klubot, a BM választási irodáját és az Országgyűlés vezetésének képviselőjét - tette hozzá Haraszti Miklós. - Nekik a napokban kell véleményt nyilvánítaniuk a tervezetről az I/3-as és az I/5-ös bizottság együttes ülésén. A bizottságban egyelőre vita folyik a választási hirdetések kérdésében. Az Ellenzéki Kerekasztal a teljes hirdetési szabadság, sőt kötelezettség mellett foglal állást. Ez választási hirdetések esetében azt jelentené, hogy ha az adott szervezet az egyébként szokásos hirdetési tarifát megfizeti és az etikai szabályoknak megfelelő szöveget kíván közzétenni, akkor azt köteles megjelentetni minden olyan orgánum, amely egyébként is közöl hirdetéseket (folyt. köv.)
1989. szeptember 9., szombat 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az EKA a választások nyilvánosságáról (2. rész)
|
Az MSZMP viszont nem tartja indokoltnak, hogy pártlapok más pártok hirdetését közöljék. Az EKA ellenérve az, hogy csak az MSZMP-nek vannak napilapjai, s ha ezek nem vehetnék fel más pártok és szervezetek hirdetéseit, az esélyegyenlőtlenséget szülne. A sugárzó médiákkal kapcsolatos megállapodás már alakulóban van, ám itt is akadnak vitás pontok. Abban egyetértés mutatkozik, hogy a kampányra fordítható műsoridőt a jelöltállítás arányait figyelembe véve, egyenlően kell felosztani. Kemény vitakérdés viszont az, hogy mi legyen a többi belpolitikai műsorral. Az MSZMP megfontolásra ajánlotta ezek megszüntetését a szűkebb kampányidőszakra. Az EKA szerint ez szerencsétlen megoldás lenne. Igaz ugyan, hogy ezekből a műsorokból lehetetlen teljesen kizárni a kampánytémákat, ám ügyelni kell majd a pártatlanság elveinek betartatására. A másik két tárgyalófélhez hasonlóan az EKA is méltányolandónak tartja azt a törekvést, miszerint a műsorarány kialakításakor figyelni kell arra, hogy ne ,,árasszák el,, politikával a közönséget. Végezetül nagyon fontos kérdés a közvéleménykutatási eredmények felhasználása a kampány idején. Az Ellenzéki Kerekasztal szerint az összes szakmailag megbízható, közvéleménykutatással foglalkozó magyar szervezet adatait publikálni lehetne. Indítványozzák, hogy állítsák össze - és bocsássák az MTI rendelkezésére - az ilyennek ítélt intézmények listáját. Az EKA elképzelései szerint erre a listára azok a közvéleménykutatási szervezetek kerülhetnének fel, amelyek készek adataikat másodelemzésre is kiadni, természetesen az adatszolgáltató személyek titkosságát tiszteletben tartva. (MTI)
1989. szeptember 9., szombat 13:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|