|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-szovjet kereskedelmi forgalom ,91 (1. rész)
|
1990. november 23., péntek - Számos nyitott kérdésre
sikerült választ kapni a magyar-szovjet gazdasági és kereskedelmi
kapcsolatok jövőjét illetően - mondotta kétnapos moszkvai
tárgyalásainak eredményét összegezve, pénteki, hazaérkezését
követően tartott sajtótájékoztatóján Berényi Lajos, a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára.
Berényi Lajos és Alexej Kacsanov, a szovjet Össz-szövetségi, Külgazdasági Minisztérium államtitkára parafálták azt a megállapodást, amely rögzíti az 1991-ben kölcsönösen szállítandó áruk listáját, tartalmazza azoknak a termékeknek a mennyiségét is, amelyeket a két ország kész eladni egymásnak, illetve vásárolni egymástól. A listát úgy alakították ki, hogy a szovjet szövetségi kormány rendelkezésére álló valutakeretet ne lépje túl. Eszerint az indikatív (ajánlási) listán oldalanként másfél milliárd dollár értékű áru szerepel. Az idei, várhatóan mintegy 7,5 milliárd rubeles forgalomnak ez körülbelül 40 százaléka.
Elvileg 7 milliárd dollár értékű is lehet a jövő évi forgalom - mondotta Berényi Lajos - a köztársaságokkal ugyanis lehetőség van külön megállapodásokra, s mind a magyar, mind a szovjet vállalatok mindenféle kötöttség nélkül megállapodhatnak egymással kölcsönös áruszállításokban. Az NGKM már tárgyalt egyebek közt az orosz, az ukrán, az üzbég és a belorusz köztársaságok illetékeseivel.
A központi lista szerint - a magyar partnerek meglepetésére - a szovjetek 50 százalékban gépipari termékeket szeretnének vásárolni, élelmiszereket azonban nem soroltak fel. Élelmiszer-igény a Szovjetunióban természetesen lenne, de a magyar exportőröknek számolniuk kell a nyugat-európai konkurenciával. Várakozáson felül, 400 millió dollár értékben szeretnének a szovjet partnerek jövőre magyar gyógyszereket vásárolni. Igényt tartanának 300 millió dollár értékben Ikarus autóbuszokra és ezekhez 150 millió dollár értékű alkatrészre is.
Az indikatív listán felsorolt energiahordozók mennyisége igényeinknél lényegesen kevesebb. Villamosenergiából 11 milliárd kilowattórát, földgázból 5,2 milliárd köbmétert, olajból mindössze 1 millió tonnát ajánlottak fel. Úgy vélik, hogy a magyar vásárlók a köztársaságoktól további 2,5 millió tonna olajat tudnak vásárolni megfelelő árufedezet ellenében, de tiszta szabaddevizás szállításra is van hajlandóság. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|