|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar Távközlési Vállalat programja (1. rész)
|
1990. október 3., szerda - Három év alatt 490 ezer új
telefonelőfizető kapcsolódhat be az országos hálózatba - ezt rögzíti
elő a Magyar Távközlési Vállalat rövid távú programja, amelynek
néhány részletével Horváth Pál vezérigazgató ismertette meg a sajtó
képviselőit szerdán, a Duna Intercontinental szállóban.
A pár hónappal ezelőtt pályázat útján kinevezett vezérigazgató elmondta: a részletes vállalati stratégia kidolgozása még legalább egy évet, a vállalat teljes átalakulása pedig három évet vesz igénybe. Még ez év november elsejéig új igazgatókat neveznek ki az egyes részlegek élére, s ezzel párhuzamosan megkezdik a vállalat 24 ezer dolgozójának továbbképzését. A következő szakaszban - ez jövő nyárra várható - beindul a cég privatizálása, s a vállalat részvénytársasággá alakul.
Az átalakulás mellett azonban megkülönböztetett figyelem jut a fejlesztésekre is, mert ezek az ország közismerten rossz távközlési infrastruktúrája miatt nem tűrhetnek halasztást. Az 1991-93. közötti időszakban - a tervek szerint - elkészül az országos digitális (úgynevezett ,,lefedő,,) gerinchálózat, amely mind a 19 megyeszékhelyt és még 54 várost érint. E hálózatba még az idén belép Miskolc, Zalaegerszeg, Sopron és Baja, így ebben az évben összesen 200 ezerrel bővül a távbeszélő kapacitás. Budapesten az első digitális lefedő központot a jövő év második felében adják át. 1993-ig azonban nem csak a főváros, hanem a budapesti agglomeráció távbeszélőhelyzete is jelentősen javul majd, hiszen 43 település összesen 90 ezer új vonalat kap. Az igények teljesítésével kapcsolatban azonban azt is meg kell jegyezni, hogy az első időszakban az üzleti igények elsőbbséget élveznek az egyéni előfizetőkkel szemben. Ennek okát Horváth Pál azzal indokolta: a mai világban a gazdaság működőképességéhez, a külföldi tőke bevonásához az üzleti szféra információs és adatátviteli infrastruktúrája nélkülözhetetlen.
Ugyancsak elsősorban az üzleti szféra - különösen a bankvilág - számára nagy jelentőségű, hogy 1991 első negyedévében - Siemens technika alapján - beindul a csomagkapcsolt számítógépes adatátviteli rendszer is, kezdetben 500, majd 2700 számítógép részére. Hamarosan megjelenik a mobil rádiótelefon szolgáltatás is - ezt a Távközlési Vállalat leányvállalata, a Magyar Rádiótelefon Kft. végzi - amely Budapest környékén a 450 MHz-es sávban üzemel majd. (folyt. köv.)
1990. október 3., szerda 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|