|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Az egészségügy megújításáról - az MDF fóruma (1. rész)
|
1990. szeptember 1., szombat - Az egészségügyi rendszer
radikális megújítását tervezi az egészségügyi kormányzat -
hangsúlyozta dr. Bajtay András népjóléti minisztériumi
államtitkár-helyettes tájékoztatójában a Magyar Demokrata Fórum
országos orvos-egészségügyi fórumán, amelyet szombaton a
Testnevelési Egyetem aulájában tartottak. Ismertette a rendszer
megváltoztatását szolgáló elképzeléseket, amelyeket - miként a
tanácskozáson elmondták - a Magyar Demokrata Fórum magáénak vall,
egészségügyi programjának tekint.
A kormány egészségpolitikájában azonosul az Egészségügyi Világszervezet céljával: ,,Egészséget mindekinek 2000-re,, akkor is, ha ezt 2000-re nem teljesítheti - mondotta az államtitkár-helyettes. Az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként ismerik el. Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése össztársadalmi ügy. Az egészségügyi rendszerváltozásban elsődlegességet biztosítanak az alapellátásnak. Az új egészségpolitika alapelve: ösztönözze a gazdaság és közösségek szerepvállalását az egyének öntevékenységét a betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. Cél, hogy megszüntessék a paraszolvenciát az egészségügy szégyenfoltját - hangoztatta az államtitkár-helyettes. Ennek teljesülését a szabad orvosválasztással, a biztosítási rendszer bevezetésével, a teljesítményarányos bérezés kialakításával kívánják elérni.
A kórházak új működését és érdekeltségi rendszerét az alapellátás igényeihez igazítják. Szándékuk, hogy a kórházak élén is menedzserképzettségű igazgatók álljanak. A fekvőbeteg ellátás jelentős szerkezeti átalakításával és működési mechanizmusának megújításával bevezetik az egyéni és intézményi érdekeltségen alapuló, a költségeket figyelembe vevő teljesítményfinnanszírozási rendszert, az orvosokat érdekeltté teszik a magasszintű ellátásban. Az oktatás és a továbbképzés alapvetően állami feladat, de lehetséges más tulajdonformák megjelenése az oktatásban. Visszaállítják az egyetemek autonomóiáját, úgy hogy a létrejövő egyetemi tanácsok szuverén joga legyen az egyetemi tanárok, oktatók kiválasztása. A társadalmbiztosítási- illetve a biztosítási törvénnyel megalapozzák a biztosítás elvén működő magyar egészségügyi rendszert. A privatizációval a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló vállalkozást ösztönzik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 1., szombat 18:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|