|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Püspöki tábori mise a mohácsi csatatéren
|
1990. augusztus 26., vasárnap - A mohácsi vészre - a török
hódítók ellen 1526. augusztus 29-én vívott csatára - emlékeztek
vasárnap a Duna-parti városban. Az évfordulón kiállítás nyílt ,,A
mohácsi csatában esett dolgok emlékezete,, címmel Kolbe Mihály
festőművész történelmi tárgúu rajzaiból. Sokan ellátogattak a város
határában levő emlékhelyre, ahol az eddig megtalált tömegsírok
vannak. Az ország különböző részeiből érkezett emberek mellett
Mohács nyugatnémet testvérvárosának, Bensheimnek a polgárai is
képviseltették magukat az eseményen.
A hajdani harcmezőn, ahol művészien faragott kopjafák erdeje ,,őrködik,, a sírhalmaok felett, emlékhangversenyt rendeztek, majd megkoszorúzták az ütközetben elesett katonák nyughelyét. Ezt követően a sírokkal szemközt felállított tábori oltárnál Mayer Mihály pécsi püspök mondott szentmisét, megemlékezvén a 464 éve hősi halált halt keresztény harcosokról. Az istentiszteleten a Pécs finnországi testvérvárosából - Lahtiból - érkezett férfi kórus énekelt.
A püspök megszentelte a sírokat és megáldotta a felállított emlékkeresztet. A tíz méter magas keresztet egyetlen, a Duna mentén kivágott öreg tölgyfából ácsolták. A mohácsi polgárok régi kívánsága teljesült a keresztállítással. Már az emlékhely 1976-ban történt avatásakor volt ilyen törekvés, akkor azonban nem engedélyezték az illetékes szervek, hanem - komprmisszumként - egy emlékharangot helyeztek el a parkban. Most egyházi és világi kezdeményezésre elkészítették a kereszetet, amely azt jelzi, hogy az emlékhely egyben temető is: a tömegsírok ezernél több magyar és szövetséges katona csontjait őrzik.
A mohácsi megemlékezések szerdán - a csata napjának évfordulóján - folytatódnak. A Csele-pataknál álló emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartanak. Ez az a hely, ahol a vesztett ütközetből menekülő ifjú király, II. Lajos lebukott a lováról és elmerült a hullámsírban. Ugyancsak tiszteletadás lesz a csatában részt vett lengyel hősök emlékművénél is. (MTI)
1990. augusztus 26., vasárnap 13:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|